Általában lányok szokták játszani, kint a szabadban, liba- vagy kecskeőrzés közben.
A játékosok egyike szakít magának hat vagy hatnál több, de mindig páros számú, nagyjából egyforma hosszú fűszálat. A fűszálakat a tenyerén keresztbe rakja úgy, hogy mindkét oldalon legalább néhány centiméterrel hosszabbak legyenek. Ezután kezét összecsukja, és társának – akinek közben valamelyik fiúismerősére kell gondolnia – feladatul adja, hogy a kilátszó fűszálakat az ököl mindkét oldalán kötözze párosával össze.
A feladat végrehajtása után a fűszálak kötéséből vonják le a következtetést az illető játékos és az általa gondolt személy közt kialakult vagy csak kialakulandó kapcsolatról.
Ha a fűszálakat úgy kötötték össze, hogy a kötések által

1. két egymásba nem kapcsolódó „kör“ keletkezett, akkor az illető játékost X. Y. nem szereti;

2. két egymásba kapcsolódó, egyforma nagyságú karika keletkezett, akkor az illető játékost X. Y. szereti;

3. két egymásba kapcsolódó – egy nagyobb és egy kisebb – karika keletkezett, akkor az illető játékost X. Y. nagyon szereti.

A kötés által kialakult egyéb formákra nem mondanak semmit.

Tallós, 1968 / Páleník Edit (14)