A gyerekek körbe, félkörbe vagy sorba állnak, aztán kijelölnek maguk közül valakit, aki elmondja a kiolvasót. Ha nem tudnak megegyezni a jelölésben, akkor a legidősebb vagy legfiatalabb játékost bízzák meg a kiszámolás végrehajtásával.
Minthogy általában több kiolvasó-versikét ismernek, a kiszámoló közli a többiekkel, hogy melyiket fogja elmondani. A szöveget apró egységekre tagolva mondja, s minden egység kimondásakor kezével megérint egy-egy játékost, vagy egyszerűen csak rájuk mutat. A mondókát saját magán kezdi, esetleg bal kéz felőli szomszédján, majd körbe folytatja.
Akire a kiolvasó utolsó méretegysége (negyed) jut, az kiesik vagy félreáll a körből. Ha a kiszámolást végző játékosra jut az utolsó szótag, két megoldás lehetséges. Vagy folytatja a kiszámolást oly módon, hogy magát kihagyja belőle, vagy egy másik játékos – rendszeint az eddigi kiszámoló bal oldalán álló – veszi át a kiszámoló szerepét.
Aki utolsónak marad a körben, az lesz a kergető vagy kereső, illetve fogó vagy hunyó. A hosszabb kiszámolókat általában csak egyszer mondják el.

Egyedem-begyedem, tengertánc,
Hajdú sógor, mit csinálsz?
Nem csinálok egyebet,
Felsöpröm a szemetet.
Van paripám, takaros,
Kurta farkú, sej, piros.
Ha felülök hátára,
Elvisz engem Budára.

Vágkirályfa, 1972 / Kaszás Jánosné (42), Kaszás Rozália (14)

VÁLTOZATOK:

Egyedem-begyedem, kenderház,
Hajdú sógor, mit csinál?
Nem csinálok egyebet,
Falatozok kenyeret.

Királyrév, 1971 / Győrödi Veronika (11), Molnár Mária (52)

Egyedem-begyedem, tengertánc,
Beteg-e még a finánc?
Beteg bizony, nem eszik,
Három napja már fekszik.
Espedlinc,
Te vagy kint!

Vágsellye, 1971 / Szabó Magda (12)

Ededem-bededem, intentá,
Hajdú sógor, mit kiván?
Etki-betki, pantoletki,
Palo pasztyier Dolnej Sztredi.

Vága, 1971 / Renács Mária (13)