Lányok szokták játszani a szabadban, ugrókötéllel.
Külön-külön játsszák. A játékos, miközben ugrál, hangosan sorolja az ábécé betűit. (Esetleg más is mondhatja.) Amelyik „bötűnél“ elrontja az ugrást, illetve amelyiknél már annyira kifullad, hogy kénytelen megállni, arra a betűre mond egy fiúnevet. Például: ha az: „l“ betűnél rontja el az ugrást, a név, mondjuk, „László“. Aztán folytatja az ugrálást, most már az alábbi mondóka negyed értékeire:
Lászlót szeretem
Tiszta szívbül,
Hozzámegyek
Feleségül,
Jó háziasszony teszek.
Igen.
Nem.
Igen.
Stb.
Amelyik feleletnél elrontja az ugrást, az fog teljesülni.
Vágkirályfa, 1972 / Szőcs Gizella (16)
