A Csemadok Közművelődési Díj kitüntetettje. Temetése 2017. május 14-én, vasárnap 15.30-kor lesz a szilicei temetőben. Nyugodjék békében!
Szilicei vasvári verbunk
Archív felvétel az MTA Zenetudományi Intézet On-line adatbázisából
Táncolnak: Bokros Zoltán, id. Mezei Sándor, ifj. Bokros Lajos, ifj. Mezei Sándor, Kovács Imre, Kovács János, Máté Géza
Gyűjtők: Takács András, Szőllős Sándor, Kolár Péter. A gyűjtés ideje: 1981.09.26
Mezei Sándor születése óta (1933. november 20.) Szilicén élt, gyerekkora óta, a Csemadok szilicei hagyományőrző csoportjának tagjaként vált őrzőjévé és terjesztőjévő Szilice falu, illetve a gömöri fennsíki települések tánc-, dal-, és szokáshagyomány-kultúrájának. A kiváló táncosi és énekesi adottságokkal rendelkező ifjú, később vezető szerepet töltött be az édesapja, id. Mezei Sándor felügyeletével és irányításával működő csoportban. Beleszületett a Szilicén még élő hagyománykultúrába. Az apja mellett édesanyja is jó énekes és táncos adottságokkal bírt, és tagja volt a csoportnak is. A csoport az 1950-es években önállóan kezdte el tevékenységét. Ág Tibor népdal-, és Takács András néptáncgyűjtők többszöri néprajzi gyűjtőútjai után, a Csemadok rozsnyói titkársága szorgalmazására jött létre.
A hazai szereplésein megerősödve, 1956-ban mutatkozott be a nagy nyilvánosság előtt, a gombaszögi cseppkőbarlang megnyitása alkalmából rendezett szabadtéri ünnepség műsorában.
Életének nagy részét a magyar kultúrának, a hagyományőrzésnek, a nótázásnak, a táncnak szentelte.
A csoport felújította a falu hagyományos kultúráját és azt gyakori hazai és tájoló fellépéseivel terjesztette. 1973-ban egyesültek a szomszéd Borzova (Szádvárborsa) falu hagyományőrző csoportjával, és megalakították az Árvalányhaj Hagyományőrző csoportot. Alapításuk óta gyakori résztvevői voltak a Tavaszi szél vizet áraszt… népdal és szokáshagyomány vetélkedőnek, az Országos Népművészeti Fesztiválnak, az Országos Kulturális Ünnepélynek, Východnának, Kassának. 1996-ban részt vettek Budapesten, a Millecentenáriumon, 2000-ben, a jeles évforduló alkalmából rendezett augusztusi ünnepségeken, akkor Göncz Árpád köztársasági elnök meghívta őket a Magyar Parlamentbe is. Műsorukat két alkalommal is bemutatták Magyarországon, a Kalocsán és Szekszárdon megrendezett Duna Menti Népek Nemzetközi Folklór Fesztiválon (1973, 1990), ahonnan értékes díjakat hoztak haza.
Műsoraikban a vasvári, és a pásztor hagyománykultúra dominál: A vasvári páros, a vasvári verbunk, a vasvári tréfás lakodalmi verbunk,a pásztorbotoló verekedős és játékos változatai.
Mezei Sándor 1975-től fokozatosan átvállalta apjától a csoport szakmai irányítását és ő lett a lakodalmi vasvári tréfás verbunk vezető káplárja.
Énekesként, táncosként szívesen állt rendelkezésükre a néprajzi gyűjtőknek, illetve mozgósította a falu lakóit a gyűjtésben való részvételre. Közreműködése eredményeként születhettek meg a Kalocsán, a Gombaszögön és a faluban készült filmes, magnófelvételek, melyek ma már a MTA ZI adattárában találhatók, s került lejegyzésre és publikálásra többtíz népdal, és születhetett meg Takács András–Fügedi János: Gömöri népi táncok című könyv-monográfia is. (Madách Könyv- és Lapkiadó, Pozsony 1992.) Szívesen járt iskolai tanórákra, konferenciákra, táncházakba. 2013 őszén pl. Kecskeméten volt – tudását bemutatni, tovább adni.
Oszlopos tagja volt a Csemadoknak, ifjú kora óta, hosszú ideig a Csemadok Szilicei Alapszervezetének elnöke volt. Falujában tánccsoportot vezetett, amellyel országszerte képviselték a magyar kultúrát és hagyományokat.
A Gombaszögi Kulturális Ünnepségek keretein belül nagy sikerrel mutatták be 2008-ban a Gömöri Lakodalmast, ahol verbuváló vezető káplárja volt a hagyományőrző csoportoknak.
Felvidéken élő legenda, a tréfás verbunkjáról híres határon belül – és kívül is. A fiatalabb nemzedék is sokat tanult és tanulhatott tőle.
Jelentős népdalgyűjtőkkel került kapcsolatba, és énekelte el a falujához, környékéhez kapcsolódó népdalokat. Az a kincs, amely az ő tarsolyából kerül ki, nagy értéket képvisel, s remélhetőleg sokáig fennmarad az utókor számára, megőrzik és továbbviszik.
A Csemadok Országos Tanácsa ennek elismerésekén 2014-ben a Felvidéki Magyar Kultúra Napja keretében, a Csemadok Közművelődési Díj kitüntetéssel jutalmazta.
Forrás: Takács András, Füzék Erzsébet, MTA BTK Zenetudományi Intézet
