Régmúlt idők őrzője: Medvesalja

1. Medvesalját a néprajzosok Zoboralja mellett a legarchaikusabb felvidéki tájegységnek tartják. Nagyobbik része Szlovákiához tartozik, hat falu alkotja. Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, a közeli Péterfala szülötte Útbaigazító c. versében írja a tájegységről. „Az öt kicsi falu körülüli Bástot, mint a tábortüzet este a cigányok.

Melyik a kakukktojás?

2.

A Medves szó jelentése megosztja a kutatókat, legnagyobb valószínűséggel a hegy és így a tájegység nevét arról kapta, hogy:

3. A hagyomány szerint Medvesalja legrégibb települése Óbást volt. Ott élt a Básti család, amelyben három fiú született. Amikor a gyerekek felcseperedtek, a vagyon elosztásán összevesztek. A két fiú elhagyta a portát, átkelt a dombon, a legkisebbik a szülői háznál maradt. Ahol az egyik fiú letelepedett, ott Bartalyusbást néven jött létre új település, ahol a másik fiú házat épített, azt Egyházasbástnak nevezték.

Kik népesítették be e falvakat?

4. Pogányvár. Ahol Sőreg, Ajnácskő és Óbást határai összefutnak, emelkedik a magasba Medvesalja legismertebb nevezetessége, egy fennsík, vulkanikus táblahegy, turisták kedvelt úti célja, a Pogányvár (587m). Ez a 223 hektárnyi természetvédelmi terület a Medvest is magába foglaló Cseres-hegység legértékesebb területei közé tartozik. A fennsík szélein lejtőmozgás által lesuvadt hatalmas sziklaszirtek és látványos kőtengerek találhatók. Lejtőmozgás következtében jött létre az a 31 barlang is, amelyek közül leghosszabb az Oszlopos-barlang (182 m). A hagyomány szerint alagút vezetett innen egy közeli várhoz.

Melyikhez?

5. Legendák. A Pogányvárban bronzkori település nyomait találták, a fennsík peremén kelta kori kőfal maradványai láthatók. A hegyre Óbástból tanösvény vezet fel. Számtalan legenda is fűződik hozzá. Ezek olvashatók a környék kiváló ismerője, a dobfeneki Farkas Ottó könyveiben is.

Melyikben?

6. Ördög János. A Pogányvár egyik jellegzetes, egykor ember alakú kőbálványa az Ördög János nevet kapta.

Miért?

7. A Zách nemzetség tragédiája. 1330. április 17-én hajtotta végre a magyar történelem egyik leghírhedtebb merényletét Zách Felicián, aki Károly Róbert királyra és családjára támadt. Zách Felicián főúr váratlanul jelent meg a visegrádi palotában az éppen ebédre készülődő uralkodónál, és karddal a királyi családra támadt. A merénylő először Károly Róbert kezén ejtett könnyű sebet, majd Erzsébet királynéra támadt, és levágta a gyermekeit védelmező asszony négy ujját. Végül Erzsébet étekfogója tette ártalmatlanná. A merénylőt a terembe nyomuló vitézek lekaszabolták. Károly király azonban ennyivel nem elégedett meg: harmadíziglen állt bosszút a gyilkossági kísérletért. Zách Klárának, aki addig Erzsébet királynő udvarhölgyei között szolgált, orrát és ajkát, valamint nyolc ujját levágták, és elrettentésként lovon hurcolták körbe az országban, miközben azt kellett skandálnia: Így járnak a királyhoz hűtlenné válók! Állítólag Medvesalján temették el őket.

Honnan tudunk a szörnyű esemény megtörténtéről?

8.

Milyen művészeti alkotások örökítették meg a Zách család tragédiáját?

9. Medvesalján nyugszik a Zách nemzetség? A hagyomány szerint a gömör-nógrádi főnemes, Zách Felicián, Csák Máté egykori szövetségese azért ragadott kardot, hogy megbosszulja a leánya, Klára tisztességén esett csorbát, akit Erzsébet királyné fivére, az udvarban tartózkodó Kázmér lengyel herceg becstelenített meg a királyné közreműködésével. Hogy a lemészárolt családot hova temették, a történelmi források nem örökítették meg. A néphagyomány viszont igen, amelynek Farkas Ottó újságíró akadt a nyomára a Medvesalján, s az Ördög János ugratása c. könyvében meg is örökítette. Ebben a régióban évszázadokon át – igaz csak szűk körben – öröklődött az a történet, hogy a Zách család kivégzett tagjait birtokukon, a tájegység egyetlen templomának kriptájába temették. Amikor 1938-ban felszedték a templom padlózatát, alatta hét holttestet találtak, majd újra bebetonozták a kriptát.

Melyik faluban áll ez a templom?

10. Petőfi Vecseklőn felejtett kardja. Nagy költőnk karddal az oldalán Várgedéről Somoskőre indult, visszafelé barátaival megállt Vecseklőn is. Éjszaka az ágyon fekve hallotta többször is: Gyere ki, ha kedves az életed! Odakint legények ácsorogtak, és ököllel fenyegetőztek. „Hallod-e te, szoknyapecér Petőfi? Gyere ki, ha kedves az életed!”, kiabálta egy hórihorgas mérgesen. Kedves az életem, azért nem megyek ki, motyogta magában Petőfi, de nem értette, miért fenyegetőznek odakint a legények, hiszen egy lánnyal se állt szóba a faluban. „Visszajövünk!”, ordították a fiatalok. Félreértés történhetett, gondolta Petőfi, de nem vette tréfának a fenyegetést. Nem várta meg a reggelt, társai nélkül indult vissza Várgedére. Olyan sietve távozott, hogy még a kardját is ott felejtette. A vendéglátó a Juhász család megörült a kardnak, azt hitték, a költő ajándékként hagyta náluk, és büszkén mutogatták mindenkinek.

Mi történt a karddal?

11. A betyárunoka. Pár éve hunyt el, a Hidegkúton élt egyik utolsó parasztzenész, aki anyai ágon a híres mátrai betyár, a környéken gyakran megjelenő Vidróczki Marci dédunokájának tartotta magát.

Ki volt ő?

12. Könyv és CD a tájegységről. A péterfalai származású Hriagyelné Pelle Andrea szerkesztésében 2006-ban jelent meg a Csemadok Művelődési Intézetének gondozásában a Sej, Bást falu sáros… néprajzi, népzenei kiadvány, amely később CD-vel egészült ki. A könyv első, elméleti fejezete Medvesalja történelmi, társadalmi és kulturális jellemzőit mutatja be. A könyv második alfejezete maga a dallamtár. Az adatközlők gyermekdalokat, évközi szokásokhoz kapcsolódó dalokat, pásztor-, katona-, lírai-, tréfás-, mulatódalokat és balladákat énekelnek, amelyeket a gyűjtők 1957 és 2005 között rögzítettek. Sokrétű gyűjtemény, mely nemcsak közzéteszi, hanem több oldalról, külső összefüggéseiben is bemutatja Medvesalja népdalait. A kiadvány előnyére szolgál, hogy a CD megjelenésével a medvesaljai népdalok meghallgatásának, megtanulásának és továbbadásának lehetősége is megnyílik az érdeklődők előtt.

Mi a kiadvány teljes címe?

13.

Mária-kút. Búcsújáróhely a Medvesben, Vecseklő és Újbást határán, a Lőrince-patak partján. Egy forrás található ott, vizének gyógyhatást tulajdonítanak, „hasznos”-nak tartják. Az első csoda akkor történt, amikor megszólalt tőle egy néma pásztorgyerek, akinek maga Mária jelent meg. Történt, hogy egyszer a csordásfiú megszomjazott, kereste a tiszta vizet a patak medrében, amikor egy mosolygós, szép arcú, kék ruhás asszony jelent meg a fák között. Kérte a fiút, hogy a meder oldalában kaparjon egy gödröcskét, abban forrás fakad majd, és szomját olthatja. A fiúcska túrta a harasztot, kaparta a földet... Vékonyka ujjacskái nyomában hamarosan víz fakadt. Lehajolt, nagyokat kortyolt a forrásból, aztán boldogan futott vissza a legelőre. Apját megpillantva, a karját felemelve hangosan kiabálta: Édesapám, édesapám, forrást találtam! A néma gyerek csodás gyógyulásának gyorsan híre ment a környéken.