Palócok nyomában a Középső-Ipoly mentén

Dolgos, kitartó, becsületes, hű a keresztény hitben és legfőképpen családszerető, ilyen az Ipoly mente palócsága. Az ipolysági születésű Sajó Sándor múlt század eleji meglátása szerint „az ipolyvölgyi magyar általában költői hajlamú nép, dalos természetű. A falvakban bőven terem a nóta, s az értékesebb eseményeket hamarosan kidalolják a leányok. A vidék hegyes- völgyes tájaira pazarul szórta szépségeit a természet. Sötétlő erdők és kies ligetek, búsongó várromok és vidám völgyek változnak rajta. Gabonát terem a völgy, szőlőt a hegyoldal...”.

Question 1 of 9

Ipolynyék, a borfalu

A Nagykürtösi járás legnépesebb községe (egykori járási székhely) országszerte híres bortermeléséről, már a középkorban híres bortermőhely volt. A községet övező vulkanikus eredetű hegy lankáin 150 hektár területen termesztenek szőlőt, a szőlőhegyeken (Zsobrák, Lázmező, Bodony, Kőre) elszórtan több mint félezer pince kínálja a kiváló borokat. 2011-ben 1870 lakosából 1577 magyar és 259 szlovák volt. A falu nevezetességei közé tartozik a Palóc Tájház és az őrhegyi kilátó, de jó néhány köztéri szobor is található a községben.

A felsoroltak közül kinek nincs szobra Ipolynyéken?

Szüllő Géza

Szent István

Sajó Sándor

Nepomuki Szent János

Szent Orbán

Esterházy János

Question 1 of 9

Question 2 of 9

Nenéből Lukanénye

1135-ben említik először "Nene" alakban, amikor birtokosa a Hont-Pázmány nembeli Lampert comes a falut a bozóki premontrei kolostornak adja. Neve valószínűleg személynévi eredetű, Luka előtagját pedig a 14. században birtokos Luka családról kapta. Ez a család 1337-ben lett a falu birtokosa és évszázadokig volt a falu földesura. A 18. században Luka Lajos kastélyt is építtetett a faluban, amely ma is áll, iskola van benne. Szintén ekkor épült a Blaskovits-kastély, ma szállóként üzemel. A harmadik kastély, a Fekete családé ma romos állapotban van. A falu büszkesége a finom borok mellett az országos hírű Lukanényei Citerazenekar.

Mikortól számítják megalakulásukat?

1965

1972

1980

Question 2 of 9

Question 3 of 9

A Szent Korona faluja - Évente ünneplik

711 évvel ezelőtt egy éjszakára a falu Árpád kori templomban rejtették el a Szent Koronát. A falu népe azóta is büszkén őrzi a történelmi pillanat hagyatékát. Az ezredforduló óta pedig a korona hiteles másolata is megtekinthető az erődtemplomban. „A templomunk egyedülálló a Kárpát-hazában, elsőként került a tornyára a Szent Korona másolata" – mondta el György Ferenc helyi plébános. A történet 1304 augusztusában játszódott le. Az Árpád-ház kihalását követően a cseh Přemysl dinasztiából való Vencel került a magyar trónra. A magyarok egy része nem ismerte el törvényes uralkodónak, majd amikor megkoronázták a Szent Koronával 1304 augusztusában, Vencel és küldöttjei a koronával elindulnak a cseh területek felé. Így érnek el augusztus 14-én a faluba, a koronát pedig a templom szószéke alatt található vakablakba helyezték el. Miután Mátyás király kiadja azt a rendeletet, mely kimondja, örökítessék meg minden olyan jelentős esemény, amely fontos a magyarság történelmében. Így kerül 1464-ben elsőként az erődtemplom tornyára a korona másolata. A hiteles másolatot pedig 2000-től őrzik a templom vakablakában, és augusztusonként megtartják a Szent Korona Ünnepséget.

Melyik községről van szó?

Ipolyhídvég

Ipolybalog

Ipolykeszi

Question 3 of 9

Question 4 of 9

Népmesemondó versenyt neveztek el Ipolykeszi szülöttéről

Stummer családnévvel született 1823. október 18-án. volt besztercebányai majd nagyváradi püspök, az MTA igazgató tagja, a Kisfaludy Társaság tagja, Foglalkozott régészettel, népköltészettel, a népi ipar kérdéseivel, a legmaradandóbbat azonban a művészettörténet terén alkotta. 1862-ben konstantinápolyi tanulmányútja során számos Corvinát fedezett fel társaival. Mintegy ötven önálló publikációt adott ki, melyekben a középkor addig szinte teljesen ismeretlen emlékeivel foglalkozott. 1880-tól a Képzőművészeti Társulat elnöke. Nevéhez fűződik a rendszeres műemlékvédelem kiépítése, a műemlékek topografikus nyilvántartásának bevezetése, vidéki múzeumok létesítése. Gazdag gyűjteményét az államra és az esztergomi Keresztény Múzeumra hagyta. A nagyváradi bazilika altemplomában temették el. Egyik fő műve a Magyar mythologia (1859). A szlovákai magyar népmesemondó versenyt róla nevezték el.

Ki ő?

Hunfalvy Pál

Reguly Antal

Ipolyi Arnold

Question 4 of 9

Question 5 of 9

Egy a sok Keszi közül: Kőkeszi

Az Ipoly völgyében nagyon korán megtelepedtek a honfoglaló magyarok. Ennek egyik bizonyítéka a településnevekben megjelenő törzsnevek sokasága, a hétből öté e vidéken fellelhető: Kér, Keszi, Nyék, Gyarmat, Kürt. Ide tartozik Kőkeszi is, amely a Kárpát-medence Keszi nevű településeinek emléktáblát állított.

Az Ipoly mentén hány Keszi található?

Question 5 of 9

Question 6 of 9

Szeder (János) Fábián, a polihisztor

1784. június 23-án, az Ipoly mentén, a Hont megyei Csábon született a reformkor kiemelkedő alakja, tanár és nevelő, irodalmár és gazdász, a magyar nyelv művelője, a palócság első szakavatott kutatója”. Benedekrendi szerzetesként vette fel a Fábián nevet, szülei Jánosnak keresztelték. Évtizedeken át a Pannonhalmi Apátság főkertésze, a palócság első kutatója. A palócokról írt monográfiáit a kutatók mai napig haszonnal forgatják. Írásaiban rögzíti földiei hagyományait, népviseletét, valamint beszédüknek egyes jellemző vonásait is.
“Közönséges észrevétel, hogy a´köznép, a´hol szerét teheti, az “l” betűt elhagyja, és mondja: óma (alma), báta (balta), óvasnyi (olvasni), főment (fölment), évette (elvette)” – írta Szeder Fábián, aki több tájszót értelmez betűrendbe szedve. Az általa közzétett tájszavak egy részét ma is jól ismerik Csábon.

Két szópár helyes válaszát felcseréltük. Melyek azok?

emmink - mienk

hollyan – metélt tészta

mácsik - milyen

piszke - egres

rejtya – lajtorja

Question 6 of 9

Question 7 of 9

Virágzó kórusmozgalom

Elsődleges feladatuknak kezdetektől fogva azt tartják, hogy elszigetelt régiójukban töltsenek be kezdeményező szerepet a kultúra területén. 2000-ben alakultak, fokozatosan az egyik vezető magyar amatőr együttesévé váltak, 2005-ben pedig az elérhető legmagasabb minősítést szerezték meg a Galántai Kodály Napokon. Az énekkar leginkább arra büszke, hogy nevéhez számos kórusmű ősbemutatója fűződik. Külön figyelmet szentelnek utánpótlásuk zenei nevelésének is. Kodály Zoltán 1910-ben és 1911-ben az Ipoly mentén járt, ennek a gyűjtésnek teljes kéziratos anyagát a kórus sajtó alá rendezte, valamint a népdalokat gyermekekkel lemezre is vette, így biztosítva egy évszázadon átívelő zenei kontinuitást. 2008-ban útjára indítottuk a Hajnalok Völgye - Kortárs Kórusfesztivált, amely Szlovákia első ilyen jellegű fesztiválja.

Melyik kórusról beszélünk?

a Csábi Szeder Fábián Dalegylet

az ipolybalogi Szent Korona Kórus

az ipolyszécsénykei Rózsaszirom Asszonykórus

Question 7 of 9

Question 8 of 9

Csáky Károly hontológus

„Minden ember beleszületik egyféle közösségbe, melynek azután fokozatosan átveszi a tudását, a tradícióit. Ezzel én sem vagyok másképp, hiszen rengeteget merítettem a környezetemből, de mégsem eleget. Ezért vált életcélommá, hogy ismerjem az ősök meg a táj valamennyi jellegzetességét, kínját-keservét." Az Ipolyságon élő magyar-angol-néprajz szakos tanár, okleveles néprajzkutató, helytörténész, a Magyar Néprajzi Társaság külföldi tiszteletbeli tagja, a régiójáról hontológusnak is nevezett Csáky Károly (Kelenye, 1950. október 24.) a szlovákiai magyar tudományos és közélet kiemelkedő személyisége. Több mint félszáz műve maradandó értéket képvisel, a közművelődés szempontjából is.

Melyik könyv nem az ő műve?

Honti barangolások

Szakrális emlékeink nyomában I.

Hallottátok-e már hírét?

Ágas-bogas fa

Szülőföldi vallomások

Question 8 of 9

Question 9 of 9

Tavaszvárás az Ipoly mentén

A húsvét előtti virágvasárnap szokásai a legtovább éltek az Ipoly mentén. Közülük a az egyik a legelterjedtebb palócföldi dramatikus szokás.
„Virágvasárnap a falu fiatalsága egy bábut hoz elő szalma és rongydarabokból alakítva, máshol csupán szalmazsúpot egy dorongon, melyet ujjongás és ének közt visz ki a falu határára, hol a szomszéd helység határára kivettetik azon jelentéssel, hogy határukat a jégeső el ne verje az évben…” (Ipolyi Arnold). Közben ezt is énekelték:
„Tavaszodik, kék az ég,
Meleg a napsugár.
Mire füstje eloszlik,
A hideg köd szétoszlik,
Egész kitavaszodik.”

Milyen tavaszváró-téltemető szokásról van szó?

Dőrejárás

Tuskóégetés

Kiszehajtás