Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye
2025. április 2.

Dőrejárás a Csallóközben

2016. február 2.

A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsang a bálok, vígságok, vidám összejövetelek időszaka, s különösen az utolsó három napja mozgalmas. Ekkor Csallóköz-szerte is ünnepeltek az emberek. Különösen híres volt a Felső-Csallóköz több falujában, a Tejfalun, Vajkán, Bodakon, Doborgazon, Tárnokon, Szarván, Felbáron, Gombán és Csákányban tartott dőrejárásnak nevezett farsangi alakoskodó játék. Tulajdonképpen ez már a természet ébredését, a tavasz közeledtét jelezte, az ókori téltemető-tavaszváró kultusz maradványa. Az alakoskodók között megjelentek a lakodalmasok (vőlegény, menyasszony, vőfély, násznagy, násznép, zenészek), a mesterséget utánzók (hentes, drótos, borbély és pörsűs) és nem hiányozhatott a maguk után húzott csök (tuskó).

 

Question 1 of 11

1.

februar-dore-01Álarcos és festett dőrék

A dőréket alakítók többsége álarcot visel. Házról házra járva köszöntik a falu lakóit. Amely házhoz bejutnak, ott jutalmat kapnak: sonkát, tojást, szalonnát, kolbászt, bort. De ilyenkor a kamrában található élelemből is elvehetnek, mert húshagyókedden módjával lopni is szabad. A játék időtartama alatt a dőrék mindent szó nélkül végeznek, csak a mozdulataikkal játszanak.

Alakíthatnak-e dőrét hölgyek?

Question 1 of 11

Question 2 of 11

2.

februar-dore-02Szimbolikus alakok

Minden alaknak megvan a maga funkciója. A vőfély (vőfíny, vőfény) a szokásos ünneplő ruhát viseli, amelyet régebben a parasztlegények viseltek. Egyik kezében virággal és szalagokkal díszített pálcát tart, a másikban borosüveget szorongat. A menyasszony öltözete egyszerű fehér ruha, szoknyát hord, a fején pedig mirtusz-koszorú fátyollal, kezében menyasszonyi csokor. A bajuszos, perselyes kéregető, a pörsűs szoknyát hord, a fején pedig kalapot. Kezében a perselyt rázogatja. Arca festett éppúgy, mint az előző szereplőké, ők nem viselnek álarcot. A Szimkinek nevezett zsidó álarcos, hosszú orrú alak kopott ruhát visel, s batyut visz a hátán. Az öregasszonynak öltözött tojásszedők vesszőből font kosárba gyűjtik a tojást. Arcukon ők is álarcot viselnek.

Nem minden dőre visel álarcot. Ki nem?

Question 2 of 11

Question 3 of 11

3.

februar-dore-03
A tejfalui dőrejárás

A tejfaluiak a kocsmából indulnak el énekszóval, zenekísérettel. A zenészek civilben vannak, s állandóan húzzák a lakodalmi nótát: „Lakodalom van a mi utcánkba, esküszik a falu legszebb lánya...”. Elöl megy a vőfély, mellette halad a menyasszony a vőlegény karján. Követi őket a násznép: a két testőr, a tojásszedő asszonyok, a pörsűsök és a hentesek. Minden házhoz bemennek. Már várja őket a ház asszonya és az előre elkészített asztalon a sonka, a bor vagy a pálinka és a szalonna meg a tojás. A cigányok rázendítenek a nótára.
Amíg a násznép a házban tartózkodik, a két testőr keresztbe tett dárdával őrködik a kapunál, hogy az idegenek ne mehessenek be.

Kit visz táncba először a vőfély?

Question 3 of 11

Question 4 of 11

4.

februar-dore-04A dőrejárás szereplői

Hajdanán a jelenleg ismertnél sokkal több szereplője volt e farsangi népszokásnak. Szerepelt a menetben a bolondok szánja is, amelyet egy felcicomázott szamár húzott. Ezt a szamaras vezette gatyában, vállán szűrrel. A fejét pörge kalap takarta, az arcán a szibériai sámánok álarcára emlékeztető rojtos kendő feszült. Mellette lépkedett a csalánzsákból készült ruhába öltöztetett majom is a fordított emberrel együtt. Egy legény pedig a favázra erősített, szalmából épített gunnyóba (kunyhó) bújt, amelynek a tetejére döglött varjút tettek.

Mit szimbolizál a varjú?

Question 4 of 11

Question 5 of 11

5.

februar-dore-05Valamit húzni kell...

Ha a farsang idején nem volt a faluban esküvő, az ördög két vénleánynak öltözött legénnyel húzatta a terméketlenséget jelképező csököt, s közben a korbácsával állandóan noszogatta őket. Ha volt esküvő a farsangon, a csökhúzás elmaradt. Mint említettük, megengedett dolog volt ilyenkor a lopás is. Még akkor is elcsentek valamit, ha a háziak már megajándékozták őket. Az ellopott tárgyakat pénzért kellett a háziaknak kiváltaniuk.

Mit húztak a dőrék, ha a faluban volt esküvő farsang idején?

Question 5 of 11

Question 6 of 11

6.

februar-dore-06Gunnyóégetés

A dőrejárás végén a régi időkben a templom elé vonultak az alakoskodók, ide kísérte a szalmagunnyó is az ördög hajtotta csökhúzó leányokat. A násznép és a falu közönsége körülállta őket. Az ördög meggyújtotta a gunnyót, amelyből az ember már ügyesen eltűnt. A szalma gyorsan lángra kapott, akik nem ismerték a cselt, azt hitték, hogy az ember is bent égett. Amíg a tűz égett, először az ördög ugorta át, azután a vénlányokat is erre kényszerítette. Miután a a tűz elhamvadt, az őrök tőrrel leszúrták majd pisztollyal is meglőtték Szimkit, a holttestet bevitték a kocsmába. Élesztgették, míg az megunva a zaklatást, hirtelen fölugrott a közönség nagy derülésére. E tréfás jelenetek után kezdődött csak a tánc a kocsmában.

Mi lett a csökhúzó lányok tuskójával?

Question 6 of 11

Question 7 of 11

7.

februar-dore-07Az egész falu mulatott.

Szapon farsang végén dudanóta, citora (citera) és cigányzene járta. A fiatalabbak a pásztorháznál gyűltek össze, ott mulatoztak dudaszóra. A kocsmában cigányzene volt. A hétfő esti bálra fizetni kellett, kedden viszont szabad mulatság volt. A keddi mulatságon az asszonyok tánc közben jó magasra ugráltak, hogy nagy fejű káposztájuk nőjön.
A legények csoportosan járták a falut, Cséfalván és Olgyán is tréfás szólásokkal, rigmusokkal:
„...Ó, ó farsang, kedves idő! / Elmúlt már az újesztendő. / Ebben, újban vigadjanak, / nékem szalonnát adjanak! / Ha nincs a házba, van a kiskamrába. / Vágjanak egy darabot, húzzák a nyársamra!

Mi mást húzattak még a nyársra?

Question 7 of 11

Question 8 of 11

8.

februar-dore-08Bolondjárás

Felbáron húshagyókedden jártak a „bolondok”, akik maskarába öltözve rótták az utcákat. Doboltak, trombitáltak, mindenféle zajt csaptak, hogy fölfigyeljenek rájuk. A házaknál ajándékot kaptak, s az így összeszedett élelmet a kocsmában közösen fogyasztották el.
Bodakon, Sülyben a dőrék sok mókás dolgot eszeltek ki, kolompszóval jelezték, merre járnak. Sülyben kedd délután „csöndes mulatság”-ot is tartottak Medvén a farsangolók verset is mondtak:
„Asszony, tartsd meg az uradat! / Költsd el keresményét!
Ne sajnáljad megoldani / a pénzes erszényét...”

Mi volt a csöndes mulatság?

Question 8 of 11

Question 9 of 11

9.

februar-dore-09A zöld farsang

A medvei asszonyok sok siskát sütöttek, kolbászt, húst készítettek, s kóstolót is küldtek a rokonoknak. A tormás húsból mindenkinek kellet ennie, hogy az egész esztendőben egészségesek legyenek. A háziasszonyok tánc közben magasra ugrottak, hogy sok legyen a csibe. Patason a legények „női maskarába” öltöztek. Minden lányos házat meglátogattak, körültáncolták a szobát, a konyhát, majd a háziakat is. A farsangi maskarák minden lány ablaka alá polyvát hintettek. A hiedelem szerint az a lány, aki elsőként söpörte el a polyvát az ablaka alól, zöld farsangon biztosan férjhez ment.

Mi a zöld farsang?

Question 9 of 11

Question 10 of 11

10.

februar-dore-10Farsangi hiedelmek Bősön

Bősön az utolsó három napon az egész falu ünnepelt. A leányok és a legények ökrös szekérre ültek. Ha sok volt a hó, szánkóval járták az utcákat, mulatni hívták az embereket. Az asszonyok is kerülték a falut, kocsmáról kocsmára, házról házra jártak. A nagy bál vasárnap volt, már kora délután megtelt a kocsma farsangolókkal. Hétfőn újból megszólalt a muzsika, ez kedden éjfélig tartott. Hajnalban „hajnalt ugrattak” a legényekkel, a kocsmába belépő legényt háromszor magasra dobták, hogy a kender is olyan magasra nőjön. A legény az ugratóknak bort fizetett. Kedden ismét zeneszóval jelezték a mulatság kezdetét. Ekkor tánc közben az asszonyokat is föl-fölkapdosták a magas kender érdekében.

Miért házaltak az asszonyok farsang három napján?

Question 10 of 11

Question 11 of 11

11.

februar-dore-11A bőgőtemetés

Húshagyókedden éjfélkor megjelent a község bírája vagy a helyettese, botjával megütötte az ajtófélfát, s hangos szóval figyelmeztette a mulatozókat: „Vége a mulatságnak, hamarosan kezdődik a böjt!” Erre a cigányok abbahagyták a muzsikát, a bőgőt a földre fektetve – tréfásan utánozva az igazi temetést – eltemették, ezzel is jelezve, hogy e perctől kezdődően negyven napig minden zajos mulatozás, lakodalom szünetel.

Meddig tart a nagyböjt?

Question 11 of 11


 

Kategórianéprajz
TelepülésCsallóköztárnok, Tárnok [Trnávka], Cséfalva [Čechová], Csilizpatas [Pataš], Doborgaz [Dobrohošť], Felbár [Horný Bar], Medve [Medveďov], Nagybodak, Bodak [Bodíky], Nagyszarva [Rohovce], Nemesgomba, Gomba [Hubice], Olgya [Oľdza], Pozsonycsákány, Csákány [Čakany], Süly [Šuľany], Szap [Sap], Tejfalu [Mliečno], Vajka [Vojka nad Dunajom]
Rövid URL
https://csemadok.sk/?p=74594
ID74594
Módosítás dátuma2016. február 3.

Hibát talált?

Üzenőfal







Dokumentumok, online feltöltések

Dokumentumok:

Adatbázisok exportja:

Hírek, események:

On-line jelentkező- és adatlapok: