* Kassa, 1897. július 1. – † Budapest, 1957. június 28. / patológus, egyetemi tanár
1920-ban szerzett orvosdoktori oklevelet a budapesti tudományegyetem orvosi karán. Pályája elején tanársegéd, majd 1924-től magántanár a budapesti I. számú kórbonctani intézetben. 1921-től kórboncnok főorvos az István Kórházban, 1945-1947-ben a Rókus Kórház igazgató főorvosa, 1948-tól a budapesti orvostudományi egyetem professzora, a II. kórbonctani intézet igazgatója volt. Patohisztológiával, arterioszklerózissal, fertőző betegségekkel, a szív betegségeivel és a rákkal foglalkozott. Rák morbiditási statisztikái világviszonylatban is egyedülállóak. Főműve: Rákstatisztika, 1950.
