* Selmecbánya, 1759. december 10. – † Nagymuzsaj/Ukrajna, 1827. október 17. / botanikus, mineralógus, tanár
Selmecbányán és Pozsonyban tanult a gimnáziumban, 1780-tól a rózsahegyi piarista szeminárium hallgatója volt, majd a pesti egyetemen bölcseletet tanult. 1788-tól 1815-ig a karlócai gimnázium tanára, ill. igazgató tanára, végül a Károlyi grófok nagymuzsalyi timsógyárának vezetője. A Helytartótanács felhívására számos általa gyűjtött növényt küldött az egyetem botanikus kertjének. Támogatta Kitaibel Pál munkáját is. Ő gyűjtött először szerbtövist Magyarországon. Növénytani jegyzetei és gyűjteményei az MNM-ben vannak. A Felvidék számos vidékén gyűjtött növényeket: Pozsony, Liptó vármegye, Komárom környéke, Gúta, Szepesség, Felső Garam mente, Árva vármegye, Alacsony-Tátra. Hagyatékában 26 kéziratos mű, ebből 14 botanikai (pl. Prof. Wolny notata botanica ad floram Hungariae et Sirmii spectanta) maradt fenn.
Főbb művei: Historia naturalis elementa, 1805.
