Winterl József Jakab
* Steyr, Ausztria, 1739. április 15. – † Pest, 1809. november 23. / orvos,
vegyész, botanikus, egyetemi tanár
Tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, orvos- és bölcsész doktorátust szerzett, de már az egyetemen botanikát is hallgatott. Felső-Ausztriában folytatott orvosi gyakorlatot, majd a magyarországi bányavárosok főorvosa lett. 1770-ben a nagyszombati egyetem orvoskarának felállításakor kinevezték a kémiai–botanikai tanszék tanárává és ezt a feladatot haláláig ellátta. Nagyszombatban füvészkertet alapított. Nagyszombati működésének hatékonyságát az is jelzi, hogy az orvosi fakultás végzősei közül öten kémiai, öten pedig növénytani témájú doktori értekezést írtak. Az egyetemmel együtt Budára, majd Pestre költözött. A dualisztikus kémiai rendszer híve, ezt elsőként honosította meg Magyarországon. 1784-ben közzétett elektrokémiai vizsgálataival már az akkumulátor elvi lehetőségét vetette fel. Felfedezte a rodanidos vasreakciót. Vérlúgsóból kék festéket állított elő, megállapította, hogy kőszénből is előállítható kék festék, vizsgálta összetételét és figyelemre méltó eredményeket ért el. Jelentősek ásványvízelemzései.
Nagy érdeme, hogy a botanikai oktatásba is bevezette a szemléltetést. 1784-ben a Józsefvárosban saját pénzen vásárolt telken megalapította a pesti botanikus kertet, ahol virágzó gyümölcsöst létesített. Számos hazai növényt ismert fel és a füvészkert kiadott névjegyzékeiben (indexeiben) képekkel illusztrálva írta le új névvel jelölten őket. Kortársával, Tessedik Sámuellel (1742–1820) együtt az alföldi gyümölcstermesztés egyik úttörője. Linné rendszeréhez ragaszkodott. Befejezetlen Indexében 1656 növényfaj nevét sorolta fel, 26 növény rajzát rézmetszetben mellékelte, de csak azt jelezte, hogy hány ismeretlen fajt talált.
Főbb művei:
De metallis dubiis, 1770; Systematis
themici, 1773; Index horti botanici Tyrnaviensis, 1775; Index secundus horti botanici Universitatis quae Pestini est (név nélkül),
1788; Die Kunst, Blutlauge und mehrere zur Blaufärberei dienliche Materialien in Grossen zu bereiten und solches zur
Blaufärberei anzuwenden, 1790; Über das Brownische System, 1798; De aqua soteria thermarum Budensium, 1804.
