* Pozsony, 1725. január 28. – † Pozsony, 1793. március 30. / történész,földrajzi író, lapszerkesztő
Windisch János Teofil orvosdoktor fia. Német anyanyelvű lévén 11 éves korában Győrben magyarul, majd Trencsénben szlovákul tanult. Külföldi tanulmányutak után szülővárosában városi tisztviselő volt, 1768-tól városi tanácsos, 1780-tól városi kapitány, majd polgármester. Történeti és földrajzi művei mellett működésében legjelentősebb az, hogy Magyarországon meghonosította a felvilágosodás jellegzetes folyóirattípusait. 1767-től 1769-ig Der Freund der Tugend, 1771-től 1773-ig Pressburgisches Wochenblatt zur Ausbreitung der Künste und Wissenschaften, 1781-től 1783-ig Ungarisches Magazin, 1791–1792-ben Neues Ungarisches Magazin címmel szerkesztett lapot. 1764-ben részt vett a Pressburger Zeitung megalapításában és 1773-ig szerkesztője volt. Tudományos munkássága elismeréseképpen az augsburgi, olmützi és altdorfi tudományos társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Sokat fáradozott – eredménytelenül – egy pozsonyi tudós társaság létrehozásán.
Főbb művei:
Politische, geographische und historische Beschreibung des Königreichs Hungarn, 1772;
Kurzgefasste Geschichte der Ungarn von den ältesten, bis auf die itzigen Zeiten, 1778;
Geographie des Königreichs Ungarn, 1780;
Geographie des Grossfürstenthums Siebenbürgen, 1790.
