Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Waldstein Wartenberg János gróf

Waldstein Wartenberg János gróf

* 1809. augusztus 21., Nagymegyer – † 1876.június 3., Bécs / jogász, főispán, műgyűjtő

Gróf Waldstein Jánossal,aki 1809. augusztus 21-én született Nagymegyeren. Szülei Waldstein-Waltenberg Emánuel gróf és Sztáray Mária Terézia grófnő voltak. A Waldstein család csehországi eredetű. Sok tagja töltött be magas állami és katonai tisztségeket, egyikük prágai érsek volt. Leghíresebb, bár más néven, a harmincéves háború hadvezére, Albrecht Wenzel Eusebius Wallenstein (1583-1634), a család arnaui főágából. Waldstein János tehát anyai ágon és sok más rokoni szállal kötődik a magyar arisztokráciához.
Nagymegyeren akkor még feltehetően nem volt birtoka a családnak. Waldstein János 1844-ben vette nőül Zichy Teréz grófnőt (1813-1868), Zichy István (1780-1853) Veszprém vármegyei főispán lányát, és ezzel lett felesége birtokának gazdája Várpalotán, valamint a Csallóközben Csicsón és Nagymegyeren.
Waldstein János gróf korának ismert személyisége. Jogász, főispán, műgyűjtő a MTA tagja. Ifjú korától Széchenyi István közeli jó barátja és eszmetársa volt. Ő volt a kísérője az Al-Duna szabályozását megelőző utazásában, Széchenyi ajánló levelével tanulmányozta az angol gazdasági életet, és az ő példája nyomán szabályozta a csallóközi Duna-ágat. Jelentős szerepe volt az ország tudományos és művészeti életében. A MTA igazgatósági tagja, az Országos Képzőművészeti Bizottság elnöke.
Jellemét, emberségét, jóindulatú természetét, finom társasági lényét Wurzbach lexikona – lexikontól szokatlan módon – meleg szavakkal méltatja. Hasonló képet nyújt róla Kálnoky Hugó, akinek nagynénje, Kálnoky Adél beszélt néhai férjéről, de aki Waldsteint, a két egymást követő nemzedék közti nagy korkülönbség miatt, személyesen nem ismerhette.
Waldstein János egész megnyerő egyéniségének bizonyára szerepe volt abban, hogy az emberekkel kapcsolatot tudott teremteni, különböző testületek tagjaként vagy vezetőjeként a jó ügyeket elő tudta mozdítani. Csicsói kastélyában 1855-ben vendégül látta a Csallóközben látogató I. Ferenc József császárt.
Várpalota és környékére, amelynek korábbi földesura a első felesége Zichy Terézia volt, külön figyelmet szentelt. Második felesége, Kálnoky Adél grófnő kezdeményezésére, az iskolai oktatás javítása érdekében 1875-ben Nepomuki Szent János tiszteletére iskolát, zárdát, kápolnát kezdtek építeni. A gróf váratlanul 1876. június 3-án Bécsben meghalt. Kívánsága szerint felesége Várpalotán temettette el. A nagybirtok és a csicsói kastély halála után a Kálnoky család birtoka lett.

Művei:
1.Specimen. tentaminis ex jure ecclesiastico universo, item iure civili romano atque diplomatica. Pestini, 1819.
2.Materia tentaminis ex iure patrio et criminali. Pestini, 1820.
3.Assertiones ex universa iuris prudentia et scientiis politicis, pro consequenda… juris universi doctoratus laurea… publice propugnavit. Budae, 1829.

Életéhez kapcsolódó települések: Nagymegyer, Csicsó, Várpalota, Bécs, Budapest

Kategóriaországos
Életéhez kapcsolódó településekCsicsó [Číčov], Nagymegyer [Veľký Meder]
Működési ideje19. század
Tevékenységi körközélet szereplője
ForrásinformációkVarga László: Nagymegyer 1268-2008, Nagymegyer Város Önkormányzata, 2009
Rövid URL
ID92309
Módosítás dátuma2017. október 2.

Hibát talált?

Üzenőfal