* Losonc, 1918. jún. 28. / történész
A középiskolát szülővárosában, magyar–történelem szakos tanulmányait Po.-ban és Bp.-en végezte. Po.-ban egyik alapítója volt az egyetemisták Eötvös József-körének és a Forrás c. lapnak. Tanulmányai befejeztével Bp.-en maradt, s 1942 és 1949 között a Teleki Pál Intézet szlovák referense volt. 1950-től 1957-ig levéltári területen dolgozott, és igazgatója lett a Pest és Nógrád megyei Levéltárnak. 1958- tól 1983-ig, nyugdíjazásáig múzeumokban dolgozott, s a Magyar Nemzeti Múzeum legújabbkori részlegének vezetője volt. 1986-tól a Bajcsy-Zsilinszky Társaság elnöke, s 1989- ben egyik aláírója a békés, demokratikus átmenetet elősegítő háromoldalú egyezménynek. 1991-től a Rákóczi Szövetség alelnöke, 1996-tól a történettudomány akadémiai doktora.
Többrétű tudományos kutató munkájában a csszl. magyar kisebbség fejlődési problémáival is foglalkozik, s az ISZ-ben és más lapokban is többször publikált.
Művek: A tizenkilencedik század szlovák hírlaptörténete (doktori disszertáció), Bp. 1945; A váci kötöttárugyár története, Vác 1960; Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikai nézeteinek alakulása, Bp. 1979; Ugrás a sötétbe, Bp. 1984; Tildy Zoltán életútja, uo. 1991; Bajcsy-Zsilinszky Endre, a küldetéses ember, uo. 1982; A szlovákiai magyarság sorsa, uo. 1992.
T. L.
