Vértesy Jenő
* Budapest, 1877. június 30. – † Újtátrafüred, 1916. június 16. / irodalomtörténész, színháztörténész, műfordító
Vértesi Arnold író fia. Középiskolai tanulmányait Debrecenben a piarista algimnáziumban és a ref. főgimnáziumban végezte. 1899-ben bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1898-tól haláláig az MNM könyvtári osztályának tisztviselője volt. A kézirattár ismeretlen értékeit számos tanulmányban ismertette. Egy verskötete, több irodalomtörténeti tanulmánya és néhány műfordítása jelent meg. Az utóbbiak közül legjelentősebb az Odysseia (1909) és az Ilias (1913). Fordított még: három ál-shakespeare-i drámát, továbbá V. Hugo és Maupassant egyes műveit. Mint irodalomtörténész főleg drámatörténettel foglalkozott. Feleségét 12 évi házasság után vesztette el. Ezt lelkileg nehezen viselte el és másfél hónappal később valószínűleg öngyilkos lett.
Főbb művei:
Czakó Zsigmond, 1899;
Költeményei, 1905;
Kölcsey Ferenc, 1906;
A magyar romantikus dráma, 1913
