Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Vass László

* Rozsnyó, 1905. ápr. 24. – † Budapest, 1950. ápr. 28. / újságíró, publicista, tanulmányíró

Neve már kisgimnazista korában ismertté vált abból a riportból, melyet a Rozsnyót gyakran látogató Móricz Zsigmond írt az ő fuvaros apjáról. A gimnázium 4. osztályának elvégzése után apja fűszeresinasnak adta, így jókora késéssel érettségizett Debrecenben. A magyar–francia tanári szakot Bp.-en végezte, ahol az Eötvös-kollégium lakója volt. Közreműködött a Sarló és a mo.-i ifj. mozgalmak közti kapcsolat kialakításában. 1934-ben a csszl. hatóságok hazaárulás igaztalan vádjával letartóztatták, védőügyvédje a Sarlóból ismert Boross Zoltán volt. 1936-ban a Magyar Nap munkatársa, majd kulturális rovatának szerkesztője lett. 1938 nyarán elhagyta a lapot, s a PMH-ban és Szvatkó Pál Új Szellemében publikált. A bécsi döntés után Bp.-en élt, a Szvatkó szerkesztette Magyarország belső munkatársa, 1945 után a Kisgazda Párt sajtófőnöke és a Válasz munkatársa volt.

Cikkeket, tanulmányokat már egyetemista korában gyakran írt, de publicisztikai munkássága a Magyar Napban teljesedett ki. Csanda Sándor szerint 400-nál több írása jelent meg; ezek zömét egy ideig Dókus Dénes álnéven közölte. Pártonkívüli kulturális szerkesztőként nemcsak a nemzeti irod. hagyományoknak biztosított tág teret, hanem a kortárs magyar irodalomnak is, amelyből békés egymásmellettiségben szerepeltette az urbánusokat és népieket. A Magyar Nap elhagyása miatt többen (pl. Fábry Zoltán és Berkó Sándor) is árulónak, dezertőrnek nevezték, de a lap főszerkesztője, Kálmán Miklós (eredeti nevén Moskovics Kálmán) – aki 1948 után nagy pol. karriert futott be, melynek végén súlyos börtönbüntetést szenvedett – többször kijelentette, hogy V. L. nem vallotta a párt eszméjét, tehát nem is árulhatta el. A kisebbségi szellemi munkában V. a minőség híve, a „kiművelt emberfők” hiányának felpanaszlója és a publicisztika tudománypótló szerepének bírálója volt. 1938 előtti fontosabb tanulmányai: Szlovenszkó szerepe az egyetemes magyar irodalomban, MÚ 1935. okt. 27.; Irodalmi népfront és ellenfelei, MaN 1937. ápr. 1.; Köszöntjük a Szép Szót Szlovenszkón!, MaN 1937. jún. 22.; Üdvözlet a Márciusi Frontnak!, MaN 1937. jún. 27.; A kiművelt emberfő hiánya, MaN 1938. febr. 20.; Himnusz és lélekború. Emlékezés a magyar nép zivataros századairól, ÚSze 1938. szept. 1.; Felhők Svájc felett (Ramuz könyve), ÚSze 1938. okt. 1.; A felvidéki magyar irodalom. = Magyarok Csehszlovákiában 1918–1938, Bp. 1938. 1938 után főleg a prohászkás Új Életben és a Válaszban publikálta tanulmányait; színikritikákat is folyamatosan írt. Önálló kötete nem jelent meg.

Irodalom: Fábry Zoltán: Búcsú, ÖÍ 5; uő: V. L. hazatérése, = uő: Kkk, 1964; Krammer Jenő: V. L., ISZ 1968/5; Varga Rózsa: Keressétek, ami összeköt – Népfrontpolitika, irodalom és a Magyar Nap, 1971; Magyar Nap 1936–1938, antol. (összeáll. és bev. Csanda Sándor),  1975; Turczel  Lajos: V.  L.  1905– 1950, Hét 1985. máj. 3.

T. L.

Kategóriaregionális
Életéhez kapcsolódó településekRozsnyó [Rožňava]
Működési ideje20. század
Tevékenységi körpublicista / tanulmányíró / újságíró
ForrásinformációkA cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004, Főszerkesztő: Fónod Zoltán, Második javított, bővített kiadás.
Rövid URL
ID126834
Módosítás dátuma2021. augusztus 31.

Hibát talált?

Üzenőfal