Timon Sámuel

* Tornyos, 1675. július 20. – † Kassa, 1736.április 7. / jezsuita szerzetes, történettudós, polihisztor

1693-ban belépett a jezsuita rendbe, s hosszú időn át a rend iskoláiban (Nagyszombat, Kassa) tanított. Később több helyütt rendházfőnök. Latin nyelvű történelmi, földrajzi, nyelvtani és teológiai munkákat írt. Kronologikus módszerével megalapozta a jezsuita történetírói iskolát. Kiemelte az oklevelek fontosságát a történelem tanulmányozásában. Foglalkozott a magyar címer szimbolikájával is. Több műve kéziratban maradt.

Főbb művei:
Synopsis novae chronologicae Regnorum Hungariae I-III., 1714–1715);
Imago antiguae Hungariae, 1733;
Imago novae Hungariae (ennek függelékeként adta ki Apor Péterrel folytatott levelezését), 1734; Tibisci Ungariae fluvii notio, 1735.