Szörényi Imre
* Vágmedence, 1905. május 12. – † Budapest, 1959. január 17. / biokémikus, az MTA tagja
Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte. Már egyetemi hallgató korában Hári Pál tanszékén tudományos munkát végzett, és első közleményei még orvosi diplomájának megszerzése (1929) előtt jelentek meg. Tanulmányai befejezése után Bázelben Verzár Frigyes (1886–1979) mellett, majd Berlinben Otto Warburg (1883–1970) intézetében működött. Ebben az időben a lipidek emészthetőségének kérdései, a fénynek a sejtekre való kémiai hatása és a kationoknak az élesztő erjedési folyamataira való befolyása foglalkoztatták. Az 1930-as években a fasizmus térhódítása elől az SZU-ba emig rált, 1934-től 1950-ig az Ukrán Tudományos Akadémia Biokémiai Osztályát és párhuzamosan az Akadémiai Mikrobiológiai Intézet biokémiai osztályát is vezette. Itteni munkásságát az izomtréning és izomanyagcsere, az egészséges és kóros idegszövet anyagcseréjének és a Pasteur-reakció mechanizmusának vizsgálata jellemezte. 1944-től elsősorban az izomfehérjéket vizsgálta; elsők között határozta meg a miozin adenozintrifoszfatáz hatását, ill. ezzel összefüggésben a miozin foszforilálását és a foszfomiozin hasadását. 1950-ben tért haza. Megalapította az MTA Biokémiai Intézetét, melynek haláláig igazgatója volt. Ténylegesen csak 1953-tól vezette, mert 1951-ben a Szovjetunióba utazott, ahol szívbetegsége hosszú időre megakadályozta a hazatérését. Élete utolsó éveiben munkatársaival az enzimek kémiai szerkezete és biológiai szerepe közti összefüggést vizsgálta, és e téren nemzetközileg is elismert eredményeket ért el. Az MTA 1950-ben levelező, 1953-ban rendes tagjává választotta.
Főbb művei:
The Influence of Alkali Cations on the Fermentation Capacity of Yeast (A. Lasnitzkival, The Biochemical Journal), 1935;
Studien über den Mechanismus des Pasteurschen Reaktion (Ukrainian Biochemical Journal), 1940;
Az izom foszforkreatin-adenozindifoszfát transzferáze-ja és kölcsönös összefüggése az aktomiozinnal (R. G. Gyegtarral, Ukrainian Biochemical Journal), 1948;
Az izomfehérjék szétválasztásának és működésének néhány kérdéséről, 1951;
Az elméleti fehérjekutatás néhány időszerű kérdéséről (MTA Biológiai és Orvostudományi Közl.), 1956;
A fermentek kémiai szerkezete és biológiai funkciója közötti kapcsolat néhány kérdéséről, 1959; Comparative studies on D-glyceraldehide-3- phosphate dehydrogenase (Szabolcsi Gertruddal és Biszku Etelkával), 1959.
