Szokolszky István
* Besztercebánya, 1915. augusztus 20. – † Budapest, 1968. február 22. / pedagógus, a NÉKOSZ-mozgalom egyik aktív szervezője
Édesapja Szokolszky Rezső (Kisszeben, 1873. február 8. – Veszprém, 1948. október 15) magyar királyi tanfelügyelő volt és alapító-szerkesztője a Besztercebányán megjelenő Magyar Iskola című lapnak. Mivel 1919-ben nem volt hajlandó esküt tenni a Csehszlovák Államra, családjával Magyarországra menekült, előbb Miskolcon próbált megélhetést találni, végül Veszprémben sikerült letelepednie. Szokolszky István itt végezte elemi és középiskolai tanulmányait. Már gimnazistaként elsősorban a nyelvek érdekelték, ezért a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-német szakos tanári oklevelet szerzett 1938-ban. Az időközben ismét Magyarországhoz került Rozsnyón lett gimnáziumi tanár. Közben katonai szolgálatot is teljesített, sőt rövid ideig hadifogoly is volt. 1945 decemberétől ismét Veszprémbe került, ahol egyik elindítója lett a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének (NÉKOSZ). Sokat merített Makarenko tanításából és munkásságából. 1949 után előbb az Országos Diákjóléti és Kollégiumi Hivatal munkatársa lett, majd kinevezték a Pécsi Pedagógiai Főiskola tanárának.
1957-ben a Pedagógiai Tudományos Intézet Módszertani Osztályának munkatársaként elsősorban didaktikai kérdésekkel foglalkozott. 1967-től haláláig a Budapesti Műszaki Egyetem pedagógiai tanszékének docenseként tevékenykedett. Didaktikai egyetemi tankönyve (Didaktika műszaki pedagógusok számára) már halála után jelent meg.
