* 1943. jan. 16. Ekecs, † 1986. okt. 11. Nagylég / tanár, költő.

Tízgyermekes család egyik tagjaként született Ekecsen. A pedagógiai középiskolát Rozsnyón végezte, Nyitrán levelező szakon szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet. 1967–1975-ben Nagylégen tanított, 1975–1986-ban járási tanfelügyelő volt Dunaszerdahelyen. Az 1960-as évek első felében kezdett publikálni; szerepelt az Egyszemű éjszaka (1970) versantológiában.
A 1960-as évek elején jelentkező költőnemzedék tagja volt. Első verse 1961-ben, tizennyolc éves korában jelent meg, az Új Szóban. A következő években csaknem az összes szlovákiai magyar nyelvű lapban publikált: a Csallóközben, a Szabad Földművesben, a Tábortűzben, a Kis Építőben, de az Irodalmi Szemlében is.
Pedagógusi munkáján túl Lég és Csallóköz közművelődésének formálásában is tevékenykedett. Az irodalmi színpadi mozgalom egyik fáklyavivője volt.
Szitási Ferenc 1975-ben jelentkezett önálló kötettel. A Hullámverésben címmel megjelent kötetét a korabeli kritika felemás megértéssel fogadta. Viszonylag rövid írói korszaka nem tette lehetővé számára az igaz alkotói kibontakozást, az önmagára találást.

Művei:
– Egyszemű éjszaka, Fiatal szlovákiai magyar írók antológiája, Madách Könyvkiadó, Pozsony, 1970
– Hullámverésben, Versek, Madách Könyvkiadó, Pozsony, 1975
– Egyszerű leltár, Válogatott versek, Madách Könyv- és Lapkiadó, Pozsony, 1993