Szindi Liptót

* Nyitra, 1893. március 11. – † Küsnacht/Svájc, 1986. január 24/27. / idegorvos,
pszichiáter

Apjának – egy szegény cipésznek – második házasságából tizenkettedik gyerekként született. Ötéves korában került családjával Budapestre, itt végezte középiskolai tanulmányait. Orvos fivére hatására az orvosi hivatást választotta. Az I. vh.-ban szanitéc, csapatorvos. Diplomájának megszerzése után az Apponyi Poliklinika Ranschburg Pál vezette pszichológiai laboratóriumának munkatársa volt. 1919-től pszichológiai, endokrinológiai magánpraxist folytatott. Tudományos kutatásai során alkattani, örökléstani és hormonális kérdésekkel foglalkozott. 1927-től a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán pszichopatológiát oktatott, és vezette a főiskola kórtani és gyógytani laboratóriumát. A laboratóriumban folytatott széles körű családfakutatása alapozta meg sorsanalitikával kapcsolatos vizsgálatait. 1936-tól 1944-ig tartott a sorsanalízis első korszaka. Első sorspszichológiai közleménye (Analysis of Marriages) az Acta Psychologicában 1937-ben jelent meg. 1941-ben a zsidótörvény következtében elvesztette állását.
1944. július 30-án egy cionista mentőakció keretében, szervezett csoporttal elhagyta Magyarországot, majd 1944. december 7-én a Bergen Belsen-i táborból Svájcba került. Zürichben telepedett le véglegesen, itt építette ki maga körül a Szondi-kört. Pszichiátriai, pszichológiai praxist folytatott, továbbfejlesztette a Magyarországon megkezdett tudományos elméleti és gyakorlati kutatásait. 1947-ben megalapította a Kísérleti Ösztöndiagnosztikai és Sorsanalitikai Munkaközösséget, 1958-ban létrejött a Sorspszichológiai Nemzetközi Kutatási Központ, 1961-ben a Svájci Sorsanalitikus Gyógytársulat. 1969-ben egy sikeres sorsanalitikus terápia után a gyógyult páciens családjának adományából jött létre a Szondi Intézet (Stiftung-Szondi-Institut). 1981-ben a Sorbonne díszdoktorrá avatta. A zürichi Szondi Intézet Alapítvány 1987. január 17-én ünnepi ülésen emlékezett meg róla. Ma leginkább az általa alkotott és a nevét viselő pszichológiai vizsgálati eszközről, a Szondi-tesztről (eredeti elnevezése: kísérleti ösztöndiagnosztika) ismerik, holott a XX. sz. közepe táján viszonylagos ismertségre tett szert Európában mint a mélylélektan tudósa, elsősorban mint a sorsanalitikus ösztönrendszer elnevezésű elmélet kidolgozója. Fia, Szondi Péter (1929–1971) irodalomtudós volt, öngyilkos lett.

Főbb művei:
A fogyatékos értelem, 1925;
A családkutatás és ikerkutatás módszertani elemei, 1935;
Az ember meghatározása az ösztönök tapasztalati rendszerében, 1942;
Az én kísérleti elemzése, 1943;
Schicksalsanalyse, 1948;
Lehrbuch der experimentellen Triebdiagnostik I-III., 1948;
Triebpathologie, 1952;
„Ich-Analyse”. Die Grundlage zur Vereinigung der Tiefenpsychologie, 1956;
Achicksalsanbalytische Therapie (Ein Lehrbuch der passiven und aktiven analytischen Psychotherapie), 1963;
Kain Gestalten des Bösen, 1969;
Moses Antwort auf Kain, 1973;
Die Triebentwischten, 1980;
Die Triebvermischten, 1984;
Káin a törvényszegő, Mózes a törvényalkotó (Mérei Vera fordítása), 1987.