Szilassy Zoltán

* Léva, 1864. május 8. – † Budapest, 1932. február 5. / mezőgazda, szakíró

Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában és Nagyszombatban végezte 1870–1882 között. Mezőgazda oklevelét 1884-ben szerezte meg a magyaróvári Gazdasági Akadémián. 1885–1892 között Cserháti Sándor mellett a növénytermesztési tanszéken dolgozott. 1889–1893 között több európai (Németország, Franciaország, Anglia, Bulgária) és amerikai tanulmányutat tett. Az 1880-as évek végén javaslatára kezdték meg szőlőültetvényekkel a delibláti homokpuszta hasznosítását. 1892-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) ügyvezető titkára, 1920-tól 1926-ig igazgatója volt nyugalomba vonulásáig. 1905-től az Országos Méhészeti Egyesület elnöke volt. Széles körű agrárpublicisztikai munkát fejtett ki a Köztelek (1894–1906, 1915–1926), a Független Újság (1905–1908), a Gazdák Független Újságja (1909–1913), Magyar Földműves (1914–1918) és a Magyar Méh (1921–1932) szerkesztőjeként. Az első magyar Mezőgazdasági Lexikon (1905) társszerkesztője volt.

Főbb művei:
A filippopoli kiállítás és Bulgária mezőgazdasági viszonyai, 1892;
A fűféle takarmánynövények és termesztésük, 1894;
Amerikai mezőgazdaság, 1897;
Szálas takarmánynövények termesztése, 1907.