Szent-Ivány József
* Zsár, 1884. nov. 15. – † Balatonfüred, 1941. dec. 1. / politikus, publicista, író
Jogi és mezőgazd. tanulmányok után bejei földbirtokán gazdálkodott, s Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártjában politizált. Az 1918-as államfordulat után az általa alapított ellenzéki Magyar Nemzeti Párt vezetője és parlamenti képviselője lett. Parlamenti működését egy olyan törvényes intézkedés tette népszerűvé és emlékezetessé, amely elősegítette a csszl. állampolgárság megszerzését a magyar lakosság számára. Ez az enyhítő szabályozás az ő javaslatára és Ivan Dérer igazságügyi miniszter legiszlatív irányításával jött létre, a sajtóban ezért „lex Derer et Szent-Ivány”-nak nevezték. A kisebbségi irod. életben a Szentiváni Kúriának nevezett írószervezkedés kezdeményezésével, a Kazinczy Könyvkiadó Vállalat szanálásával-átszervezésével s a Magyar Írás létrehozásával szerzett érdemeket.
Szépirodalommal csak szórványosan (Zerdahelyi József néven) foglalkozott. Elbeszélései alapos természetismeretről tanúskodtak, témáit többnyire a népéletből merítette. Irodalompublicisztikai, pol. és gazd. cikkeket is írt.
Művek: Egy tőnek három fakadása, Tornalja 1934.
Irodalom: Szalatnai Rezső: Egy tőnek három fakadása, MF 1935/1.
T. L.
