* Igló, 1872. június 25. – † Debrecen, 1946. július 19. / agrárvegyész
A budapesti tudományegyetemen kémiai és gyógyszervegyészi doktori oklevelet szerzett. 1898-ban lett a magyaróvári vegykísérleti állomás kémikusa, majd a magyaróvári Gazdasági Akadémia tanársegéde. 1901–1933 között, nyugdíjazásáig a debreceni Gazdasági Tanintézet kémia, borászat, természettan és mezőgazdasági technológia tanára volt. Több találmánya a technológia javítását szolgálta.
Tankönyvszerzőként elsősorban általános és szervetlen kémiai összefoglalásokat írt:
Gazdasági vegytani jegyzetek, 1902;
Vegytan, 1906;
Általános és szervetlen chémia, 1920;
Mezőgazdasági chemiai technológia, 1931.
Egyéb munkái: Az alcalicarbonátok elektrochemiai viselkedése, 1896;
A molybdaen és a citrat-módszer helyes alkalmazása a superphosphatok értékmeghatározásakor, 1901;
A szesz- és sörgyártás, a bor- és szeszgyártás erjedési mikroorganizmusai, 1908;
Néhány burgonyafajta termelési, technológiai és háztartási értékéről, 1915.
