Steer Márton

* Nagyszombat, 1798. szeptember 6. – † Nyitra, 1879. május 4. / orvos, egyetemi tanár

Egyik őse a skóciai katolikusüldözések elől menekült Erdélybe a XVII. sz. közepén. Apja, Steer Ferenc (meghalt 1806-ban) Nagyszombatban volt a latin iskola tanítója, anyja, Palsovits Julianna (1772–1868) egy tekintélyes nagyszombati családból származott: apja szenátor és polgármester is volt a városban. Steer Márton a gimnáziumot és az egyetemet is Bécsben végezte és 1824-ben szerzett orvosdoktori oklevelet (vele együtt tanult itt gyógyszerészetet unokatestvére, Steer Ferenc, aki később Kassán nyitott gyógyszertárat). 1826–1848 között Itáliában a padovai egyetem professzora volt. 1832-ben egy 55 oldalas munkát jelentetett meg a magyarországi kolerajárványról (Cenni intorno la natura morbo che infieri nell Ungheria nell anno 1831 il nome Colera Asiatico) és ebben számos magyarországi orvosra hivatkozik, sőt valószínűsíthető, hogy 1831-ben személyesen is megfordult Magyarországon. 1848 márciusában visszatért hazájába (Dörnyei Sándor úgy véli, hogy az osztrákok ellen lázadó olaszok osztrákbarát idegennek tartották, ezért szinte elmenekült Padovából) és Nyitrán telepedett le. Az nem bizonyítható, hogy itt orvosi praxist folytatott volna, sőt 1852-ben kérvényezte a padovai egyetemen, hogy
ismét taníthasson, ezt azonban a rektor elutasította. Még Itáliában érdeklődni kezdett a selyemhernyó-tenyésztés iránt, 1844-ben a Magyar Gazda c. lapban egy cikket közölt a selyemhernyó-tenyésztésről. 1846-ban könyvecskét is írt a témáról A selyemtenyésztés befolyása a családok és állodalmak jólétére. Felszólításul honfiaihoz címmel. 1848-ban egy közoktatási reformtervezetet terjesztett be a pesti minisztériumhoz (National Studienreformplan für Ungarn). Ebben egyebek mellett szorgalmazta a természeti kincsek jobb kiaknázását, valamint a természettudományok szerepének növelését az oktatásban. Felfigyeltető az a javaslata is, hogy az iskolákban az egyes nemzetiségek nyelvét is tanítani kellene. A közoktatást négy fokozatban képzelte el: falusi (népiskola), kerületi, megyei (gimnázium), területi (akadémia) és országos tanintézet (egyetem). Az orvoskar kapcsán a gyakorlati képzés nagyobb szerepét hangsúlyozta.