* Kistapolcsány, 1855. február 14. – † Budapest, 1941. március 28. / jogász, az MTA levelező tagja
A budapesti tudományegyetemen 1878-ban szerzett jogtudományi doktori oklevelet, ezt követően ügyvédi vizsgát tett. 1879-től Aranyosmaróton ügyvédként dolgozott, majd 1882-ben Újbánya város tiszti ügyésze lett. 1883–1905 között vidéki városokban bíró volt. 1905-ben Budapestre került, ahol közigazgatási bíró, majd 1907-től kúriai bíró volt. 1917–1925- ben az Igazságügyi Minisztérium szolgálatában állt, mint kúriai tanácselnök. Jogi írásait gyakran Verus álnév alatt közölte a Jogtudományi Közlönyben, a Magyar Jogi Szemlében és más lapokban. Szerkesztette a Magánjog Tára, a Jogállam, valamint a Bírák és Ügyészek Lapja folyóiratokat. 1882–1883-ban Aranyosmaróton ő szerkesztette a Barsmegyei Hírlapot.
Főbb művei:
A magyar magánjog tételes jogszabályainak gyűjteménye, 1913;
A bolsevizmus és a magánjog (In: Bolsevizmus Magyarországon),1921;
Alkalmi írások a bíróról, az ítélkezésről, a jogról és az igazságról, 1930.
