* Szakolca, 1907. szeptember 22. – † Szeged, 1975. december 5. / vegyészmérnök
Középiskolai tanulmányait Vácott és Kalocsán végezte, a budapesti műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett (1930). Képzettségének megfelelő állást a nagy gazdasági válság idején nem kapott, ezért kezdetben az Egyesült Izzóban segédmunkásként dolgozott. 1933-ban Szegeden a Mezőgazdasági és Paprikakísérleti Állomáson segédvegyész lett, később fővegyészi kinevezést kapott, majd 1947-ben átvette az intézet vezetését. 1949-ben létrejött a kísérleti állomásból a Szeged Városi Minőségvizsgáló Intézet, melynek munkatársa lett. 1967-ben vonult nyugalomba. Tudományos munkássága az analitikai kémia sok területére kiterjedt. Az ásvány-, víz- és élelmiszervizsgálat körében számos új meghatározást dolgozott ki, illetve már meglevőket tökéletesített (pl. a Kjeldahl-féle nitrogén meghatározás). Közel 100 tudományos publikációt tett közzé. Fia, ifj. Sarudi Imre (Szeged, 1938 –) szintén vegyészmérnök lett, a Veszprémi Egyetem tanára volt 2010-ben történt nyugdíjazásáig.
Főbb művei:
Szervetlen mennyiségi analízis I–II., 1947–1948;
Cukormeghatározások. Válogatott módszerek, 1960;
Ivóvízvizsgálat. Válogatott módszerek, 1960.
