* Ohaj, 1865. szeptember 10. – † Budapest, 1922. január 8. / politikus, gazdasági
író, miniszter

A magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián végezte tanulmányait. 1886–1890-ben Kunbaján volt gazdatiszt. 1889-ben a Borászati Lapokat, 1891–1893-ban a Köztelek c. lapot szerkesztette, amelyek főszerkesztője is volt egy ideig. 1893-tól az OMGE ügyvezető titkára, 1906-tól igazgatója volt. 1901-től országgyűlési képviselő is volt. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után (1919 augusztus) jelentős szerepet játszott Nagyatádi Szabó István (1863–1924) Kisgazdapártjában. 1919. augusztus 27-e és 1920. december 18-a között földművelésügyi és kereskedelmi miniszter volt. Ő készítette elő a földreformtervezetet, amelyet Nagyatádi Szabó változtatás nélkül terjesztett a parlament elé. 1921-ben a Kisgazdapárt tiszteletbeli elnökévé választották. Számos gazdasági témájú cikket és könyvet írt. Öccse, Rubinek István (Ohaj, 1886. január 3. – Budapest, 1938. február 21.) szintén ügyvéd, politikus és országgyűlési képviselő volt, előbb a Kisgazdapárt, majd az Egységes Párt színeiben.

Főbb művei:
Cseléd- és munkáskérdés, 1894;
Parasztszocializmus, 1895;
Telepítés és földbirtok-politika, 1905;
Jövő vámpolitikánk irányelvei, 1911;
Hogy állunk a Balkánon, 1913.