* Prellenkirchen, 1743. szeptember 13. – † Pozsony, 1816. január 26. / matematikus,
egyetemi tanár, címzetes apát
Tanulmányait Pozsonyban végezte, 1761-ben belépett a jezsuita rendbe, majd a bécsi Theresianum tanára lett. A rend feloszlatása után világi pap és 1777-től a budai (később pesti) egyetem bölcsészeti karán a gyakorlati mértan (vagy alkalmazott felsőbb mennyiségtan) tanára, illetve az 1782-ben megszervezett Mérnöki Intézet (Institutum Geometricum) legfontosabb tárgyainak előadója, 1792-ben az intézmény rektora. 1800-tól 1803-ig a pozsonyi akadémia aligazgatója, később pozsonyi kanonok és a győri tankerület főigazgatója. Számos matematikai, földméréstani és műszaki tankönyvet írt. Értékes jellemzője tankönyveinek, hogy nemcsak elméleti megfontolásokat tartalmaznak, hanem a mérések gyakorlati végrehajtásához is útmutatást adnak. A tudománytörténet szempontjából jelentős kéziratai a budapesti Egyetemi Könyvtárban vannak.
Főbb művei:
Elemente architecturae ad structuras oeconomicas applicatae…, 1779;
Praktische Mathematik, 1788;
Geometria practica in usum geometrarum regni Hungariae, 1796;
Compendium hydrotechnicum, 1797.
