Püspöki Nagy Péter

* Pozsonypüspöki, 1944. ápr. 19. / történész, heraldikus, egyetemi docens

Po.-ban érettségizett (1962), a Cirill és Metód R. K. Hittudományi Karon teológiai tanulmányokat folytatott (1962–1966), majd átlépett a Komenský Egyetem BTK történelem–levéltártan szakára (1967– 1971), ahol történész–leváltáros oklevelet szerzett (kutatói irányzat és levéltári szak, 1971). 1972-ben a tört. segédtudományaiból bölcsészdoktor lett, 1988-ban a történettudományok kandidátusa címet szerezte meg Bp.-en. A Hittud. Karról politikai okok miatt távolították el (1998-ban rehabilitálták).

1971 és 1993 között Po.-ban (az SZTA Elnöksége kinevezésével) önálló tudományos kutató, szabad foglalkozásban. 1987/90 között a bp.-i ELTE BTK történeti segédtudományok tanszékén vendégtanár, 1990-től egyetemi docens, 1993-tól a bp.-i Károli Gáspár Ref. Egyetem BTK-án a Tört.tud. Int. tanára. Az ELTE-n megalapozta a mo.-i teljes körű latin paleográfia (1990–), az egyetemes írástörténet (1991–) és a világi kutatók számára a kánoni jogtörténet és forrásai (1990–) oktatását. 1974-től a Nemzetközi Heraldikai Akadémia (Párizs) lev. tagja.

Kutatási területe a magyar közép- és koraújkor, Közép-Kelet-Európa korai középkora, egyháztört., írástört., tört. földrajz, regionális tört., forrásközlés (felfedez két római kori feliratot és egy katonai pecsétet, a felsőszemerédi rovásemléket). Foglalkozott a római limes fekvésének, új szemléletben a nagymorva tört.-nek, a pannonhalmi oklevél hitelességének, a tihanyi oklevél eredetiségének kérdéseivel, a középkori mo.-i vásártartással. Megalkotta hét szlovákiai városnak és egy községnek a címerét (Dsz., 1989, Párkány, 1971, Rozsnyó, 1973, Zseliz,  1974,  Ipolyság,  1974,  Nagymegyer, 1982, Naszvad, 1997). Ezek egy részéről tanulmányt is írt, amely (a szerző fordításában) szlovák nyelven is megjelent. Több mint 300 tanulmány és közlemény, valamint 24 könyv és több kisebb kiadvány szerzője. Tudományos ismeretterjesztő tv-filmek készítésében, valamint kézzel illuminált könyvritkaságok készítésében is részt vesz. Első helytörténeti monográfiáját szülővárosáról írta (Püspöki mezőváros története, 1968). A Kárpát-medence történetét vizsgálva jutott új következtetésekre Nagymorávia fekvéséről (New York 1982). Tanulmányát, melyet a szlovák történetírás megütközéssel és fenntartásokkal fogadott, először a Valóság c. folyóirat (1978/11) közölte.

A felsőoktatásban végzett tevékenységéért Szent- Györgyi Albert-díjat kapott (1993).

Művek: Limes Romanus na Slovensku (A római Limes Szlovákia területén) tan., 1970; A felsőszemerédi rovásemlék, tan., ISZ 1968/8; Állatnevekből képzett falunevek a Garam mentén, tan., uo. 1975/3; Villa S. Mariae–Zenthmária–Somorja–Somerein– Šamorín, tan., uo. 1975/8; Az ősi Nyitra, tan., uo. 1976/2; Ipolyság a tatárjárás évszázadában, tan., uo. 1976/8; Boldogfa, monogr., Po.–Bp. 1981; A tények erejével. Válasz Peter Ratkoš, DrSc. vitairatára, a germánok, szlávok, avarok és nagymorvák Csehszlovákia területét érintő több fontos kérdése ügyében, Szivárvány 1984/15; uaz, New York 1985; A Csallóköz vízrajzi képének története Strabón Geógraphikájától IV. Béla király koráig, tan., 1985; Csallóköz neveiről, tan., Győr 1988, Po. 1991; Piacok és vásárok kezdetei Magyarországon 1000–1301. 1. köt. Az Árpád-kori vásártartás írott emlékei és azok kritikája az államszervezéstől a tatárjárásig, Bp.–Po. 1989; A magyar címer pályatársai: a cseh(szlovák) és a lengyel államcímer, tan., Bp. 1989; A dunaszerdahelyi zsidó hitközség történetéből, tan., Dsz.1991; A reformáció feltűnése az Esztergomi Főegyházmegye területén. A Dunáninneni Református Egyházkerület előzményei és kezdetei 1592–1623, tan., Limes, 2003/3; A zsidóság a korai Árpád-korban. A magyar társadalom vallási viszonyai a kazár hitvitától IV. Béla zsidó privilégiumáig, tan., Bp. 2001.

Irodalom: Fogarassy László: P. N. P.: Püspöki mezőváros története, ISZ 1969/10; Benda Kálmán: Püspöki mezőváros története, Századok 1972; Ratkoš, Peter: Az ősi Nyitráról és környékéről szóló tanulmányhoz, ISZ 1978/6; Húsz év az iskolapadban (írói vallomás), MNapt 1982; Böszörményi János: Boldogfa fejlődéstörténetének korszakolása P. N. P. műveiben, ISZ 1982/8; Marsina, Richard: Boldogfa, Historický èasopis 1983; Ruffy Péter: Nemzetiség és tudomány, MN 1977. nov. 13.; P. N. P. tudományos munkássága 1968–1995 – Pótlások 1996. A szerző összeállítása, Bp. 1996.

F. Z.