Puky János

* Kükemező, 1845. május 8. –  †  Budapest, 1905. október 4. / orvos, sebész egyetemi
tanár

Régi nemesi család sarja volt. A gimnáziumot 1864-ben Pesten végezte. 1864-ben itt kezdte a tudományegyetemen orvosi tanulmányait is, de 1866-ban átlépett a bécsi egyetemre, ahol 1870-ben szerezte meg orvosdoktori oklevelét. Még diákként, 1869-ben nagy feltűnést keltett egyik tudományos értekezése a bécsi tudományos akadémián. 1870–1875-ben a bécsi Általános Kórházban alorvosként és műtőgyakornokként dolgozott. 1876-ban egyéves tanulmányutat tett Németországban (Strassburg), Franciaországban (Párizs) és Nagy-Britanniában (London, Edinburgh), ahol a legújabb sebészi módszerekkel és Joseph Lister (1827–1912) antiszeptikus eljárásával ismerkedett. 1877 januárjában tért vissza Budapestre, ahol Lumniczer Sándor (1821–1892) sebészprofesszor osztályán kezdett működni és terjesztette az antiszeptikus sebkezelést. 1880 májusától a budapesti egyetemen a sebészet és a sebkezelés magántanárává habilitálták. 1884-től a budapesti Vörös Kereszt Kórház sebészeti osztályának főorvosa volt. Kutatási területe elsősorban a sebkezelés, a sebészi patológia és a műtéttan volt. Magyarországon az elsők között honosította meg a Lister-féle antiszeptikus módszert. Ezzel kapcsolatos dolgozatai elsősorban az Orvosi Hetilapban jelentek meg.

Főbb művei:
A sebek kezelése, különös tekintettel Lister antiseptikus módszerére, 1879;
Carcinoma recti Kraske szerinti műtéti esetének bemutatása, 1889.