* 1580 – † 1614. május 29, Véges vára (?) / törökverő várkapitány, költő
Hogy Pogrányi Benedek hol született, nem tudjuk pontosan. A bányavárosokat védte, előbb Bakabányán (1580), majd Korponán volt kapitány (1593-1594/1597). Ez utóbbi helyen sikeresen vágta el a török útját a bányavárosok felé, a várat Numet bég fenyegetése kapcsán sem adta fel (1593). Numet bég levele és Pogrányi Benedek arra adott válasza nyomtatásban is megjelent „Zwo wahrahaffte neue Zeittunge” néven (az irodalomtörténet ezt a sokszorosított iratot tekinti az első Felvidéken kiadott újságnak ill. újságlevélnek). 1598-1602-ben Nógrád főkapitánya (más források szerint ekkor Nyitrán is kapitányoskodott), volt dunáninneni főkapitány is, majd sikerei országos főkapitánnyá emelték. Katonai karrierjét az érsekújvári erődítésben folytatta, ahol Nádasdy Ferencnek volt alkapitánya (1603). Valakik szerint itt fejezte be katonai karrierjét, de Thurzo Györgynek írt leveleiből kitűnik, hogy legalább 1609-ig katonáskodott, sőt elődunai altábornok volt. 1604-ben Lipótvárt védi, 1605-ben részt vett a bécsi béketárgyalásokon. 1608-ban II. Rudolf bárói rangra emelte, neki adományozta Hrussó és Véges várát. 1614-ben ez utóbbi várban hunyt el. Személyével lehet kapcsolatos az ún. Pográni ének is, mely a 17. századból származik és versfőinek összeolvasása a POGRANIONIA nevet adja. Gyermekei közül János korponai kapitány volt, György érsekújvári alkapitány, unokája Ferenc Drégelypalánk kapitánya lett.
Életéhez kapcsolódó települések: Pográny, Bakabánya, Érsekújvár, Nyitra, Korpona, Lipótvár, Hrussó, Véges
