* 1943, ? – 2013. november 27., Somorja / népművelő, közélet szereplője
Lánykorában a Kassához közeli Tornán Görcsös Sárszögi Csilla néven ismerték a helyiek. Édesanyja innen származott, de Diósgyőrbe ment férjhez a második világháború idején, majd a sors úgy hozta, hogy Csilla lánya visszakerült Tornára. A felserdült lány a Szepsi Gimnáziumból Pozsonyba került a Komenský Egyetem magyar nyelv-történelem szakára. Tanulmányai befejezése után azonban nem tért vissza Tornára – pozsonyi lett.
Az Ifjú Szivek Dal- és Táncegyüttes tagja lett, dolgozott a Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztályán, műsorokat szervezett a József Attila Ifjúsági Klubban, szerkesztette a magyar nyelvű közigazgatási szakfolyóiratot, ott volt népművészeti fesztiváljainkon, a Jókai Napokon, bábáskodott a gyermekek számára alapított Duna Menti Tavasz elindításánál.
A hatvanas évektől együttműködött Duray Miklóssal: tagja volt a Kisebbségi Jogvédő Bizottságnak, ami házkutatást és rendőrségi felügyeletet eredményezett, de ő nem rettent meg.
A rendszerváltás után a Pozsonyi Casinónak nevezett új „magyar szellemi sziget” vezetőségében dolgozott, ő volt a „mindenes”.
2012-ben megkapta a Magyar Páneurópa Unió Eötvös Józsefről elnevezett sajtódíját.
„Abban, hogy a Szőttes ma is él, múlhatatlanok Quittner Jancsi érdemei. De nem ő, illetve nem csak ő alapította a Szőttest. Az ötletgazdák ketten voltak: Petőcz Sárszögi Csilla és Bilek Gábor, az Ifjú Szivek akkori két szólótáncosa. Csilla 1969-ben már a Népművelési Intézet táncszakelőadója volt, és mindketten biztosak voltak benne, hogy a Szivek mellett létre kellene hozni egy olyan néptáncegyüttest, amelyik nem a Mojszejev-féle „hagyományt” követné, hanem a magyar paraszti tánc- és zenekultúrát állítaná színpadra. Akkoriban a Csallóközi Dal- és Táncegyüttes koreográfusa, Quittner János volt az egyetlen olyan koreográfus az országban, aki erre a feladatra alkalmas volt. Nem lehetett tudni, lesz-e belőle valami, de egy kísérletet megért: 1969 talán májusában a Csemadok pozsonyi dísztermében találkoztunk, ott volt a két ötletgazda, a leendő koreográfus, páran a szerdahelyiek közül, néhány volt szives. Bungyi Zsóka, Banyák Gyuszi, Csóka Öcsi, Gútay Laci és jómagam, Sebők Géza. Táncolni a következő alkalommal kezdtünk, amikor csatlakozott Gál Éva, Varga Duci és Donáth Dani is” – üzente Sebők Géza a műsor után a Szőttes mai táncosainak, pontosabban annak, aki az együttesről szóló szövegből talán kifelejtette az alapítók nevét, vagy nem nézett utána, kik is voltak azok, akik elindították az együttest a néptánc útján, akiknek a műsorait Vontszemű János és zenekara (Vontszemű Sándor, Vontszemű Károly, Vontszemű László, Vontszemű Géza) kísérte.
