Gyüre Lajos
* 1931. március 20., Mokcsakerész † 2018. február 15., Kassa / költő, író, Irodalomtörténész, tanár
Mokcsakerészen született 1931-ben. Mint Ung-vidéki fiúnak a hagyományok szerint valójában neki is földművelőnek kellett volna lennie, de mégis kazánkovácsként indult az élete a kassai Poledniak vasgyárban, minekután a kassai Felsőipari Technikumban már leérettségizett. Az első nagy kihívás akkor történt az életében, amikor választania kellett, hogy a gyár technikusaként kimegy-e Egyiptomba dolgozni, vagy inkább enged annak a vonzalmának, ami a pedagógiai pálya felé húzta. Az utóbbinak engedett. A Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet. Fontos kiemelni, hogy magyar szakos tanárjelöltként igen aktívan bekapcsolódott a pozsonyi magyar diákok kulturális tevékenységébe. Alapító tagja volt a Magyar Főiskolások Művészegyüttesének és a belőle alakult Ifjú Szíveknek is. A költészethez is itt került közelebb. Első versei 1955-ben jelentek meg az Új Ifjúságban és a Szabad Földművesben. Sokat köszönhet az akkor Pozsonyba kerülő Turczel Lajos irodalomszervező tevékenységének, melynek folytán Gyüre Lajos egyike lett a később Nyolcak néven ismertté vált költői csoportosulásnak, melynek tagjai sokat tettek a sematizmus ellen. Csoportosan 1958-ban a Fiatal szlovákiai magyar költők című antológiában léptek az olvasóik elé, mely Turczel Lajos válogatásában és szerkesztésében jelent meg.
Gyüre Lajos első önálló verseskötetének a Meditáció esőben megjelenésére ezt követően egy évtizedet kellett várni. Persze közben sok minden történt vele. Akkoriban a tanári oklevél megszerzése után az elhelyezkedés központilag irányított volt. Őt a hatezer lakosú Bősre helyezték. Ez a falu azért is meghatározó volt az életében, mert a későbbi feleségével, hű élettársával ott ismerkedett meg – akit szintén kezdő pedagógusként helyezték oda. Kis idő elteltével Gyürét viszont átirányították Nagymegyerre, ahol a szövetkezeti elnököknek és az agronómusoknak is kétéves átképzési tanfolyamot tartottak. Az ottani fejlettebb mezőgazdasági intézmények megtekintésére egyszer a Kassa-környéki járásból is jött egy delegáció. Mikor megtudták, hogy ő keletről származik, felszólították, hogy adja be a felmondását, menjen haza, mert a kerületi nemzeti bizottságon megalakul a magyar részleg és ott van szükség rá. Élt a lehetőséggel. 1968 forró augusztusa már itt érte. Kevesen tudják, hogy a szlovák rádióban megindult Gabona Város néven sugárzó adó mintájára Béres Józseffel Gyüre Lajos Kassán is megszervezte egy hasonló rádió sugárzását Bodrogköz név alatt. A Repülőtiszti Főiskoláról szereztek egy terepjárót, amire felszerelték az adóállomást. Ez azért kellett, mert a kassai rádió épületét már elfoglalták az orosz katonák. A terepjáróra azért volt szükség, hogy a Bodrogköz Titkos Adóállomást ne tudják bemérni, ugyanis állandóan változtatták a helyüket.
1968-ban a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság kulturális főosztály magyar szakelőadójaként Gyüre Lajos szervezte meg Kassán a Bankó szállóban az első magyar értelmiségi találkozót. A több mint 120 résztvevő ezen a találkozón fogalmazta meg először azt a követelést, hogy a Csemadok ne csak kulturális szervezet legyen, hanem az itteni magyarok érdekvédelmi szervezete is. Ezt és a további követeléseiket aztán a Csemadok Kassa járási elnöksége 12 pontba foglalva küldte el a Csemadok Központi Bizottságának. Ez volt a később Őszinte szó címen elhíresült kassai levél, melyet a kassaiak úgy kezdtek, hogy: „Öntsünk tiszta vizet a pohárba, de tiszta pohárba és tiszta kézzel!“ Ezekért a kezdeményezésekért a szocialista hatalom Gyüre Lajost, Béres Józsefet és Mede Istvánt az úgynevezett „normalizációs” években kis híján ellehetetlenítették. Gyüre Lajos visszament tanítani, de előtte még segítette a Thália Színpad megalakítását Kassán, anyagi támogatást is elkülönített számukra a kerületi nemzeti bizottság költségvetésében. Rövid ideig az ipariban, de ezt követően nyugdíjaztatásáig a kassai magyar gimnáziumban tanított. Közben verseskötetei, mesekönyvei és prózai írásai jelentek meg. Megírta a Kassai Napló monográfiáját, ledoktorált, tanulmányokat és szépirodalmat publikált az Irodalmi Szemlében és magyarországi lapokban is. Mesejátékokat írt. Több mint húsz kötete jelent meg. 1986-1990-ben a kassai Thália Színpad művészeti vezetője és dramaturgja volt. Szerette Kassát, de az nagyon bántotta, hogy igen fogy itt a magyarság száma. A maga eszközeivel: írott és mondott szavaival ennek a folyamatnak a visszafordításán fáradozott mindég. Ezért vállalta az idegenvezetést, a város műemlékeinek, palotáinak, házainak bemutatását a régi híres kassaiak emlékének ébrentartását. Ezért tartott előadásokat és vállalta a vitákat is.
Gyüre Lajos munkásságát, törekvéseit nagyra értékelte Magyarország is, hiszen 2012-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozták neki.
Szaszák György
Művei
– 1958 Fiatal szlovákiai magyar költők (versek, társszerző)
– 1968 Meditáció esőben (versek)
– A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában; szerk. Gyüre Lajos; Krajské osvetové stredisko, Košice, 1968
– 1975 Üvegharang (versek)
– A derék molnárlegény. Mesejáték; Lita, Bratislava, 1984
– Kassai napló, 1918–1929; Bratislava–Bp., Madách–Szépirodalmi, Bp., 1986
– 1998 A kutyaházi legény (mesék)
– 1999 Majális (gyermekversek)
– Szarkabál; Madách-Posonium, Pozsony, 1999
– Bojtárnak lenni. Válogatott versek; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2001
– 2001 Rózsa és Ibolya (három mesejáték)
– 2004 Márai Sándor a Kassai Naplóban
– Pacsirta. Új versek; Madách-Posonium, Pozsony, 2004
– 2004 Pacsirta (versek)
– Hol kél fel a Nap?; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2006
– Három színjáték; Madách-Posonium, Pozsony, 2007
– 2008 Az alsószoknya alkonya. Írók és költők a Kassai Naplóban. Szöveggyűjtemény és bibliográfia; Madách-Posonium, Pozsony (Magyar Antaeus könyvek)
– A kassai Thália Színház negyven éve; szerk. Gyüre Lajos; Hernád, Kassa, 2009
– 2010 Gesztenye Guszti különös kalandjai. Versek és mesék; Madách-Posonium, Pozsony
– 2012 Tűnődéseim; AB-art, Pozsony
– 2011 Hazajöttem; Lilium Aurum, Dunaszerdahely
– 2014 Cirmos a városba megy; Bratislava [Pozsony], AB-art
– 2015 Gesztenye Guszti különös kalandjai; Kráter, Pomáz (Mesepolc)
– 2016 Maradék, Vámbéry Polgári Társulás, Dunaszerdahely
