Pázmány Dániel
* Csallóközaranyos, 1836. április 1. – † Szentes, 1916. február 1. / református pap, főlevéltáros
Középiskolai tanulmányait Pozsonyban kezdte, majd Pápán fejezte be és itt végezte a református teológiát is. 1859– 1865 között Balatonkenesén volt rektor, majd a lelkészi vizsgát letéve egy évig Komáromban volt káplán, ezt követően Csilizradványra került, ahol hat évig lelkészkedett. Közben 1870-ben állami ösztöndíjjal Karlsruhéba ment, ahol a gazdasági főiskolán szaktanári oklevelet szerzett. 1872-ben megválasztották a Nyitra megyei gazdasági egyesület titkárává és ebben a minőségében előadásokat tartott és szakcikkeket írt a Nyugat-Európában alkalmazott intenzív gazdasági termelésről. Később a jövedelmezőbb állami szolgálatot választotta és jegyzőként tíz évet Nagyváradon, majd pedig másfél évet Vágfarkasdon töltött. 1885–1914 között Csongrád vármegye főlevéltárnokaként tevékenykedett.
Munkatársként közreműködött a Magyarország címeres könyve című. kiadvány szerkesztésében és írásában is.
