Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Pattantyús-Ábrahám

* Selmecbánya, 1885. december 11. –  † Budapest, 1956. szeptember 29. / gépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1945), Kossuth-díjas (1952)

Apja Pattantyús-Ábrahám Márton (Trencsén), édesanyja Pöschl Ilona, a jeles selmecbányai akadémiai tanár, Pöschl Ede lánya volt. Öccse Pattantyús-Ábrahám Imre (Illava). Illaván járt elemi iskolába. Budapesten érettségizett a Királyi Kat. Egyetemi Főgimnáziumban 1903-ban, majd 1907-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett a Királyi József Műegyetemen. Ezután Zipernowsky Károly professzor mellé került tanársegédnek az elektrotechnikai tanszékre. 1910-ben tanulmányutat tett Németországba, Angliába, Belgiumba és az Egyesült Államokba. Hazatérése után folyamatosan oktatott a József Műegyetemen. 1912-től a II. Gépszerkezettani Tanszék adjunktusaként tevékenykedett, majd 1930-ban kinevezték Bánki Donát utódjaként a műegyetem nyilvános rendes tanárává a III. Gépszerkezettani Tanszékre. A tanszéket később Vízgépek Tanszékének nevezték el. Tanári munkája mellett 1909–1930 között magánmérnöki tevékenységet is folytatott: több kisváros villamosítását tervezte és vezette, foglalkozott a hajdúszoboszlói földgáz hasznosításával, felvonó-berendezéseket tervezett és részt vett a Ganz- és MÁVAG-szivattyúk és egyéb vízgépek kialakításában, valamint az 1930–1940-es években – szakértőként – a különböző szivattyútelepek építésében. A dugattyús szivattyúk légüstjének méretezésére kidolgozott eljárását a világban Pattantyús-módszerként ismerik. Fél évszázados oktatói és szakirodalmi tevékenységével kimagasló szerepet játszott a hazai műszaki kultúra terjesztésében és fejlesztésében. Kiváló szakembereket nevelt. Előadásainak anyagát számos jegyzetben és tankönyvben adta közre: 36 szakkönyve és több mint száz műszaki tanulmánya, ill. mérnökneveléssel foglalkozó cikke jelent meg. Szerkesztette a Gépészeti Zsebkönyvet, melyet a Mérnök Egylet aranyéremmel jutalmazott (1937). Úttörő munkájának elismeréséül utóbb az 1960 óta megjelenő Gépészmérnökök és Villamosmérnökök Zsebkönyvét róla nevezték el. Szerkesztette a Technika és a Magyar Technika c. folyóiratokat (1928–1954), a Műegyetemi Közleményeket és még számos más kiadványt. 1957-ben a Gépipari Tudományos Egyesület Pattantyús-Ábrahám Géza-emlékérmet alapított. Népszerű tanár volt („Patyi bácsi”), sok kedves történetet és anekdotát jegyeztek fel róla.

Főbb művei:

Emelőgépek, 1927;
Áramkörök, 1942;
A gépek üzemtana, 1944;
Felvonók, 1945;
Gépészeti lengéstan, 1952.

Kategóriahelyi
Életéhez kapcsolódó településekSelmecbánya [Banská Štiavnica]
Működési ideje19. század / 20. század
Tevékenységi köregyetemi oktató / mérnök
ForrásinformációkLacza Tihamér: A tudomány apostolai, Magyar tudósok nyomában a mai Szlovákia területén, I-II. kötet, Madách Kiadó, 2013
Rövid URL
ID118938
Módosítás dátuma2020. február 13.

Hibát talált?

Üzenőfal