Patkoló Ernő
* 1949. február 14., Vága – † 2015. március 20., Sils Maria / zenész, hegedűs szólista, zenetanár
Az élete
Farkas Lenke és Patkoló Ernő öt gyermeke közül harmadikként látta meg a napvilágot. Magyar muzsikus cigánycsaládban született, így ő sem kerülhette el a sorsát. Eleinte az édesapja zenekarában hegedült vágai lakodalmakban és egyéb összejöveteleken, majd a zenei tehetségének köszönhetően szerte a világban. Iskolai tanulmányait szülőfalujában, a magyar nyelvű általános iskolában kezdte, amely 1953/54-es tanévtől a „Vágai Nyolcéves Középiskola” megnevezés alatt működött. Tanulmányait a Zsolnai Konzervatóriumban folytatta, itt Bohumil Urban volt a tanára. Utána a morvaországi Brünn város Janáček Zeneakadémiájának (Janáčkova akademie múzických umění, JAMU) volt a tanulója, ahol Antonín Moravec volt az osztályfőnöke. A „JAMU” elvégzése után 1974. augusztus 1-től az újonnan alapított Zsolnai Állami Szimfonikus Zenekar (Štátny komorný orchester Žilina) koncertmestere lett. Mint koncertmester és egyben szólista is a Zsolnai Állami Szimfonikus Zenekarral Európa-szerte felléptek, sikeres előadásaik voltak Japánban, az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában is.
1979-től zenepedagógusként és zenészként külföldön tevékenykedett – Kuvaitban, Irakban, majd Törökországban nyolc évig az Isztambuli Állami Opera koncertmestereként. 1994-ben visszatért Szlovákiába, és az 1994/95-ös szezontól egészen a 2009. év végéig a Zsolnai Állami Szimfonikus Zenekar második hegedű koncertmestere volt. 1997-ben a belga zeneszerző, Jef Maes Meditáció hegedűre és nagyzenekarra című világbemutató művével a Zsolnai Állami Szimfonikus Zenekar tagjaként Belgiumban koncertezett.
2003 szeptemberében, mint a Zsolnai Állami Szimfonikus Zenekar szólistája az Ilja Zeljenka Musica Slovaca művét adta elő a Brüsszeli Királyi Operában. Hegedűs szólistaként több szimfonikus zenekarnak is a tagja volt: Klavírne trio ŠKO Žilina, Archi di Slovakia. A Zsolnai Konzervatóriumban hegedűoktatóként is tevékenykedett. Az élete utolsó éveiben szabadúszó zenészként Svájcban zenélt.
A családja
Érsekújvári származású felesége Farkas Edit, két gyermeküknek adott életet, akik szintén zenészek lettek. Az idősebb fiú, Patkoló Ernő is hegedűoktató lett Zsolnán (Základná umelecká škola Ladislava Árvaya). A fiatalabbik fiú, Patkoló Roman már hat éves korában hegedült, majd a nagybőgő szerelmese lett. Zenei tanulmányait a szülővárosában, a Zsolnai Konzervatóriumban kezdte, de az első
évfolyam után már tizenöt évesen a müncheni főiskolán folytatta, ahol a nagybőgőzés egyik legnagyobb hatású személyisége, Klaus Trumpf professzor volt az oktatója. Tizennyolc éves korában évi kilencven koncertet adott. Huszonöt éves korában a Hochschüle für Musik und Theater München professzora lett, hat nyelven beszél folyékonyan. 2011-ben az év nagybőgősének választják az Aida Stucki Award 2011 gálán. Zenei tudását számos nívódíjjal jutalmazták már. 2014-ben elnyerte a Londoni Szimfonikus Zenekar (London Symphony Orchestra) szólistapályázatát, de inkább a Zürichi Operaházat (Zürich Opera House) részesítette előnyben.
Évek óta Svájcban él, koncertezésen kívül a Bázeli Zeneakadémia (Musik-Akademie Basel) oktatója is.
Szerző: Farkas Róbert
A fotókról: Édesapja (id. Patkoló Ernő) zenekarában a rokonság többi tagjaival egy vágai lakodalomban / A vágai magyar tannyelvű alapiskola diákjaként / Patkoló Ernő zenélés közben
