* Érsekújvár, 1852. július 27. – † Budapest, 1914. december 4. / szemorvos, egyetemi magántanár
Szülővárosában végezte elemi és középiskolai tanulmányait. A budapesti tudományegyetemen 1879-ben avatták orvosdoktorrá. 1887-ben lett egyetemi magántanár. Elsősorban a szembetegségekkel, pl. a trachomával foglalkozott, amelyet népbetegségként jellemzett. Nevéhez fűződik két szemészeti eszköz: a trachomás szem kötőhártyájának a masszázsára szolgáló spatula és a könnyvezetők szondázását segítő készülék.
Főbb művei:
A szem fénytörési és alkalmazkodási rendellenességei, 1884;
Szemészeti műtéttan, 1886;
Tanulmány a szemkötőhártya trachomás betegségének sebészi orvoslásáról, 1893;
A szembetegségek balneotherapeutikus kezelése, 1896.
