* Nagyszombat, 1863. november 18. – † Budapest, 1905 / orvos, balneológus, szakíró
Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában kezdte, az utolsó két évfolyamot Vácott végezte. A bécsi egyetem orvosi karán 1888-ban szerzett orvosdoktori oklevelet. 1889-től Budapesten előbb kórházi orvosként, majd 1893-tól körorvosként működött. Magyar és német szakfolyóiratokban elsősorban sebészeti és nőgyógyászati dolgozatokat közölt. Balneológiával is foglalkozott, tagja volt egyebek között az országos balneológiai egyesületnek is.
Főbb művei:
A sérvmetszésnél előforduló hólyagsérülésekről, 1896;
Sebészeti casuistika, 1900.
