* 1843. november 19. Németcsiklova Csiklovabánya, Krassó-Szörény vármegye – † 1916. július 8. Budapest / történész, régész, földrajztudós, pedagógus, pap, akadémikus

Apja Orthmayr Károly kincstári réz- és vashámorok és a bányák tiszttartója volt. A német származású családot Mária Terézia telepítette le a Temesi Bánságban. A Temesvári Piarista Gimnázium elvégzését követően teológiai tanulmányokat végzett a temesvári papnevelő intézetben. 1870-ig segédlelkészi és hitoktatói szolgálatot végzett a csanádi egyházmegye több településén.
1868-ban adja ki első tudományos tanulmányát, Bél Mátyás egyik kéziratának elemzését. 1870-1872-ben helyettes tanár lesz a lugosi római katolikus gimnáziumban, Szentkláray Jenővel folyóiratot jelentetnek meg. 1872-ben bölcsészeti tudományokból doktorál. 1873-ban felveszi az Ortvay vezetéknevet. 1873-1875 a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának őrsegédje Budapesten. 1874-benn újabb doktorátust szerez régészetből és művészettörténetből. Az Archeológiai Értesítő szerkesztője. Ismert munkatársai: Heszlmann Imre, Rómer Flóris.
1875-ben a pozsonyi királyi akadémia történelem tanárává nevezik ki. 1894-től akadémiai tanszékének magatartásával a pozsonyi orsolya-rendi apácák tanítóképző intézetének igazgatója lett. Frigyes főherceg és Izabella főhercegnő lányainak történelem tanára. Egyházi funkciói mellett (pápai udvari kamarás, csanádi címzetes apát stb.) aktívan részt vett Pozsony közéletében. Alelnöke volt a Pozsony vármegyei Régészeti és Történelmi egyesületnek és a pozsonyi Természettudományi egyesületnek, tagja volt a Pozsonyi Városi Statisztikai Hivatalnak, a Közkönyvtári Bizottságnak, a Toldy körnek, a Közművelődési Társulatnak. Rendszeresen publikált a pozsonyi sajtóban (Pozsonyvidéki Lapok, Pressburger Zeitung, Westungarischer Grenzbote, Nyugatmagyarországi Híradó). 1902-ben a város törvényhatóságának tagja. 1906-ban Budapestre költözött, ekkor Pozsony város vezetése díszpolgárra avatta. Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia tagja lesz. Itt is folytatta Pozsonnyal kapcsolatos nagy monográfiájának írását: Pozsony város történetét (1892-1912), amely a város és a vármegye történelmi és természetrajzával és közművelődésével foglakozik.
Halálakor 1916-ban a budapesti Kerepesi úti temetőben búcsúztatták, majd végakaratának megfelelően Pozsonyba a Szent András temetőbe édesanyja sírja mellé temették el. Lehet, hogy jobban járt volna, ha nem szeretett városában temetik el. A síremlék megvan ugyan (IV/5. szektor) de nem az eredeti helyén áll, az örök nyugalom csak a Zsigmond király út (ma Karadžičova ulica) szélesítésig tartott.

Főbb művei:
– A horvát-slavon-magyar határőrvidék kifejlődésének logikája, területi s szervezeti alakultának története. Temesvár. 1871.
– Egy állítólagos római mediterrán út Pannóniában. Temesvár. 1873.
– Irodalmi tanulmányok a hazai és külföldi történelem, műtörténelem és régészet terén. Budapest. 1875.
– Margum és Contra-Margum helyfekvése. Budapest. 1876.
– Kritikai adalékok Margum történetéhez. Budapest. 1877.
– A magyarországi Duna-szigetek földirati csoportosodása és képződésük tényezői. Budapest. 1880.
– Magyarország régi vízrajza a XIII-dik század végeig I–II. Budapest. 1882.
– Száz év egy hazai főiskola életéből: A pozsonyi kir. akadémiának 1784-től 1884-ig való fennállása alkalmából. Budapest. 1884.
– Összehasonlító vizsgálatok a hazai és éjszak európai (dán, svéd, norvég) praehistorikus kőeszközök régiségi jellegéről I – II. Budapest. 1885.
– A praehistorikus kőeszközök régiségi jellegeiről. Budapest. 1886.
– A pécsi egyházmegye alapítása és első határai. Budapest. 1890.
– Emlékbeszéd Pesty Frigyes akadémiai rendes tagról. Budapest. 1891.
– Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején I–III. Budapest. 1891–1892.
– Magyarország róm. kath. egyházmegyéi a jelen időben. Budapest. 1892. (Hrubant Lászlóval)
– Pozsony város története I–IV. Pozsony. 1892–1912.
– Temesvármegye és Temesvár város története I–IV. Budapest. 1896–1914.
– Pozsonyvármegye és a területén fekvő Pozsony, Nagyszombat, Bazin, Modor s Szentgyörgy városok állatvilága. Budapest. 1902.
– Pozsony város utcái és terei. Budapest. 1905.
– Az ősember táplálkozása, Értekezések a Történeti Tudományok köréből XXI. 1906.
– Emlékbeszéd Wosinszky Mór l. tag fölött. Budapest. 1908.
– Emlékbeszéd Csaplár Benedek l. tag fölött. Budapest. 1908.
– Emlékbeszéd Bubics Zsigmond r. tag fölött. Budapest. 1908.
– A mohácsi csata elvesztésének okai és következményei.. Értekezések a Történeti Tudományok köréből XXII. 1909.
– Emlékbeszéd Hampel József r. tag felett. Budapest. 1913.
– Mária, II. Lajos magyar király neje. Budapest. 1914.