Nécsey István

* Verebély, 1870. február 12. – † München, 1902. március 26. / festőművész, madár-
és lepkeillusztrátor, amatőr entomológus

Apja Nécsey József verebélyi postamester. A középiskolát Nyitrán és Pozsonyban végezte, 1887-ben érettségizett. Már gyermekkorától vonzódott a képzőművészet iránt, ezért 1888-ban Hollósy Simon Münchenben élő festőművész tanítványa lett. 1890-ben Párizsban folytatta tanulmányait. 1893-ban szülővárosában próbált boldogulni festményeivel, amelyek között elsősorban a természeti témák (madarak, lepkék), valamint a népi kultúrát ábrázoló munkák domináltak. Herman Ottó (Breznóbánya) közbenjárására sikerült szélesebb körű elismertségre szert tennie. Ő illusztrálta a háromkötetes Magyarország madarai c. könyvet. Emellett további művek illusztrálásával is megbízták (Zichy Jenő és Posta Béla ázsiai kutatásainak összefoglalása, Bíró Lajos új-guineai gyűjteményének katalógusa stb.). Rovartannal is foglalkozott, Verebély környékéről 421 lepkefajt írt le. Tervezte a magyarországi lepkéket bemutató képeskönyv kiadását is, ehhez közel 630 színes rajzot és festményt el is készített, ezek a lévai Barsi Múzeumban őrzött hagyatékában találhatók, akárcsak a lepkegyűjteménye, amely az 1893-tól tervszerűen folytatott kutatómunkájának az eredményeként keletkezett. Magánélete boldogtalan volt. Egy viszonzatlan szerelem miatt 1902. március 5-én öngyilkosságot kísérelt meg. Bár túlélte, de három héttel később egy müncheni kórházban elhunyt. Verebélyen, a családi kriptában helyezték örök nyugalomra.

Főbb művei:
Pentophora morio (Rovartani Lapok 6. p. 8-10), 1899;
Lepkebiológiai megfigyelések (Rovartani Lapok 6.), 1899;
Bars megye nagylepkéi (Rovartani Lapok, 7. p. 25-30, 59-62, 79-81), 1900;
Egy állatpör (Néprajzi Értesítő, 2. p. 29-30).