* Komárom, 1797. december 6. – † Párizs, 1868. március 2. / csillagász, matematikus
Apja gyógyszerész volt, ő is ezen a pályán indult el, amikor 1824-ben megszerezte a legmagasabb doctor chemiae gyógyszerészeti fokozatot. Emellett kitűnt nyelvtehetségével is: már igen fiatalon megtanult latinul, németül, franciául, angolul és arabul. Bécsbe kerülve a híres csillagász, Joseph Johann von Littrow (1781–1840) mellett két évig gyakornokoskodott. Rokonszenvezett az elbukott 1830-as lengyel szabadságharc menekültjeivel, akiknek francia úti okmányokat szerzett. Párizsban jó kapcsolatba került François Dominique Arago (1786–1853) francia csillagásszal és fizikussal, aki később segítségére volt a bicskei csillagvizsgáló megtervezésében. Később megismerkedett a számítógépek egyik korai változatát megalkotó Charles Babbage-dzsel (1791–1871), valamint Georg Simon Plössl optikussal, aki elsősorban kiváló csillagászati műszereket szerkesztett. Hazatérve a reformkor számos kiemelkedő alakjával került kapcsolatba. 1836-ban gróf Batthyány Kázmér gazdasági ügyintézőjeként tevékenykedett, közben magyarul is tanította az arisztokratát és megismertette Vörösmarty Mihály, Széchenyi István, Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos nézeteivel. Maga is számos politikai témájú cikket írt, foglalkoztatta a nemzetiségi kérdés is. Csillagászati táblázatokat is szerkesztett ekkoriban egy évkönyv számára, cikkeket írt üstökösökről, de hullócsillagokról és távcsövekről is. Szorgalmazta a méterrendszer bevezetését, saját pénzén Párizsból hozta be a méter- és tömegetalon hiteles másolatát, de ez csak halála után 6 évvel valósult meg. Magyar nyelvű ég- és földgömböket készített, a magyarításban részt vett Bajza József, Bugát Pál és közeli barátja, Vörösmarty Mihály is. Az akkori szokástól eltérően nem művészi képekkel telehintett éggömböt csinált. 1847-ben Bicskén telepedett le, ahol belefogott egy csillagvizsgáló építésébe. Az 1848/49-es szabadságharc bukását követően egy feljelentés nyomán letartóztatták, majd amikor szabadon engedték csillagvizsgálóját eladta az államnak és Bécsben, majd haláláig Párizsban élt. Nevét a 115059 Nagykároly kisbolygó viseli.
