* Ipolyság, 1956. november 26. – / történész, diplomata

Az általános iskolát Ipolyfödémesen kezdte, ahol gyermekkorát töltötte. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1976-ban, a budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karának történelem–szociológia szakán 1986-ban szerzett oklevelet. 1998-ban lett a történettudomány kandidátusa. 2001-től, megszakításokkal a varsói magyar nagykövetség kulturális tanácsosa, főtanácsosa volt 2012-ig. Bár 1986-tól Budapesten él, publikációs tevékenysége szorosan kötődik a szlovákiai magyarság történetéhez, illetve Esterházy János (1901–1957) felvidéki magyar politikus életútjának, munkásságának feltárásához, tragikus sorsának közismertté tételéhez is. Több összeállítás és válogatás szerkesztője, ill. társszerkesztője (Mint fészkéből kizavart madár…, Tóth Lászlóval, 1990); sajtó alá rendezte Esterházy János írásait (A kisebbségi kérdés, 2000), a politikus húgának naplóját (Esterházy János szenvedéstörténetének dokumentumai Mycielskiné Mária feljegyzései alapján, 2007); 2008-ban lengyelül is jelent meg könyve Esterházyról. 1998-ban Esterházy János-emlékéremmel jutalmazták.

Főbb művei:
Esterházy János, 1997;
Deáki, 2002;
„Sem gyűlölettel, sem erőszakkal”, 2008;
Esterházy János élete és mártírhalála, 2010 (angolul: 2011, szlovákul: 2012)