* Poprád, 1782. május 16. – † Kislomnic, 1836. február 15. / evangélikus lelkész, néprajzkutató,
történetíró, természetbúvár

Nevét Melzernek is írják. Középiskolai tanulmányait Késmárkon és Pozsonyban végezte, 1805-től Jénában teológiát hallgatott. 1807-ben szentelték pappá és a Szepes megyei Majerkán kezdte meg lelkészi szolgálatát. 1811-ben Kislomnicra hívták és itt működött haláláig. A korabeli lapokban számos történelmi, természetrajzi, néprajzi témájú cikket jelentetett meg, előszeretettel írt a Szepességről. Munkatársa volt Kölesy Vince Károlynak (1780–1851 k.), aki Nemzeti Plutarkus vagy a Magyarország s vele egyesült tartományok nevezetes férfiainak életírásaik c. négykötetes munkájában 105 magyar történelmi személyiség életrajzát adta közre. Az1815-ben megjelent első kötetet Kölesy maga írta, a további három kötetben Melczer is közreműködött (a mű németül is megjelent). Csaplovics János (Fehérkút) Topographisch-statistisches Archiv des Königreiches Ungarn (1821) c. munkájába ő írta a Szepes vármegyéről, valamint a tátrai tavakról szóló fejezetet. Tanulmányt írt a szepességi ásványvizekről, az Axamitka barlangról, a tátrai kincsekről stb.

Főbb művei:
Der ungarische Zipser-Sachse in seiner wahren Gestalt, 1806;
Geographiai-historiai és statisztikai tudósítások Szepes vármegyéből (Tudományos Gyűjtemény, 1818. 11. és 12. szám) Merkwürdige Erzählungen aus der Geschichte der Magyaren, 1825;
Biographien berühmter Zipser, 1832.