* Nemeskajal, 1929. május 25. – † Budapest, 1986. augusztus 13. / vegyészmérnök,
egyetemi tanár

Iskolai tanulmányait Galántán kezdte, az érsekújvári gimnáziumban folytatta, a II. világháború után pedig egy budapesti gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Veszprémi Vegyipari Egyetemen kezdte meg, majd a budapesti műegyetemen folytatta, és itt szerezte meg vegyészmérnöki oklevelét 1954-ben. 1954–1956 között tanársegéd a BME Hadmérnöki Karán, s innen került át az általános (és analitikai) kémiai tanszékre (1956–1969: adjunktus, 1969–1982: docens, 1982-től professzor). A szerves vegyületek szerkezetvizsgálata, termoanalitikája és funkciós csoportjainak elemzése terén végzett kutatásaival nyerte el kandidátusi (1967), ill. doktori tudományos fokozatát. Eredményeit 91 dolgozatban foglalta össze. Oktatóként több alkalommal dolgozott külföldi egyetemeken: Egyiptomban (Kairó, 1973), Irakban (Bagdad, 1974), Indiában (Chandigarh, 1974, 1979), Peruban (1977) és Venezuelában (Caracas, 1977).

Főbb művei:
Analitikai kézikönyv (társszerző), 1974;
Analitikai kémiai kislexikon (társszerző), 1978);
Analysis by Physical Methods, 1978;
A kémiai analízis termikus módszerei (A kémia legújabb eredményei 64.), 1986