Markó Árpád

* Rozsnyó, 1885. október 12. – † Budapest, 1966. szeptember 17. / hadtörténész, az MTA levelező tagja (1934)

Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte. 1906-ban a bécsújhelyi katonai akadémián tisztté avatták és a kassai 34. közös gyalogezrednél csapattiszti szolgálatot teljesített. Harcolt az I. vh.-ban is. 1921-ben a budapesti Hadtörténeti Levéltárba helyezték, ahonnan 1940 ben a régi levéltári osztály vezetőjeként (1938-tól ezredesi rangban) vonult nyugalomba. 1927-től adta közre a XVII.–XIX. sz. hadtörténeti kérdéseivel foglalkozó dolgozatait. Zrínyi Miklós (1620–1664) életével és tevékenységével, valamint a Rákóczi-szabadságharc számos kérdésével foglalkozó publikációi maradandó értékűek. Öszszeállította az MTA katonatagjainak életrajzát és tudományos munkásságát (MTA-kézirattár). Jelentős szerepe volt a magyar hadtörténetírás modern, tudományos igényű kritikai irányzatának megteremtésében. 1949-ben megfosztották akadémiai tagságától, ezt csak 1989-ben post humus állították helyre.

Főbb művei:
II. Rákóczi Ferenc a hadvezér, 1934;
II. Rákóczi Ferenc 1676–1735, 1935;
A liptói kuruc hadjárat 1709 augusztusában, 1935;
Gróf Zrinyi Miklós prózai munkái, 1939;
Gróf Zrínyi Miklós, 1942;
Futaki gróf Hadik András tábornagy, 1944;
Zrínyi Miklós levelei, 1951;
Egy elfelejtett magyar írókatona. Jakkó László huszárkapitány 1781–1833, 1960;
XII. Károly svéd király és Magyarország, 1970;
Kossuth Lajos hadtudományi munkálatai törökországi emigrációja alatt 1850–1851-ben (kéziratos doktori disszertáció).