Lesenyi Ferenc

* Geletnek, 1887. április 28. – † Sopron, 1962. szeptember 6. / erdőmérnök, egyetemi tanár

A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián 1905–1909 között tanult. Gyakornokként Selmecbánya környékén dolgozott. 1912-ben kapta meg erdőmérnöki oklevelét. 1911-ben Erdélybe helyezték át (Kolozsvár, Görgényszentimre, Beszterce). 1917-ben Budapestre került, ahol a mezőgazdasági minisztérium Faértékesítő Hivatalának munkatársa lett és érdeklődése elsősorban az erdőgazdálkodás közgazdasági kérdései felé fordult. Minisztériumi évei alatt közgazdászmérnöki oklevelet is szerzett a Műegyetemen. 1923 decemberében az Erdészeti Főiskola rendkívüli tanárává nevezték ki. 1926-ban elindította az erdőgazdasági politika szakot, később pedig további szakokat is alapított (pl. erdészeti jog). 1934-ben egyetemi tanári címet kapott. 1951-ben nyugdíjazták, de meghívott előadóként még 1959-ig oktatott.

Főbb művei:
Erdészeti szakművelésünk és felsőbb erdészeti szakoktatásunk történelmi alapjai, 1936;
Általános üzemtani ismeretek, 1951;
Erdészeti jog, 1952;
Erdészeti enciklopédia, 1954;
A Selmecbányai Erdészeti Tanintézet története (1806–1846), 1959.