Legány Ödön

* Kassa, 1876. március 8. – † Hatvan, 1944. augusztus 14. / növénynemesítő

A magyaróvári gazdasági akadémián 1898-ban szerzett oklevelet. Két évig segédtiszt volt gróf Károlyi Sándor uradalmában. 1900-ban tanársegéd lett a magyaróvári akadémia növénytermesztési tanszékén. 1907-ben Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában tanulmányozta a növénytermesztést. 1913–1918-ban a magyaróvári akadémia tanára. 1918-ban átvette a Hatvan melletti nagytelki növénynemesítő telep vezetését. Magyarországon elsőnek állított elő fajkeresztezéssel új növényfajtát: a lencsebükkönyt (tudományos nevén: Vicia Lens Legangiana). Foglalkozott a búza fagyasztásával, nemesített gabonaféléket, takarmánynövényeket, kapásokat, konyhakerti növényeket stb. Kezdeményezte a magyar Növénynemesítők Egyesületének létrehozását, ennek ügyvezető igazgatója és alelnöke is volt. Magyaróváron igazgatóválasztmányi tagja volt a Mosonvármegyei Gazdasági Egyesületnek, és tevékenyen közreműködött a magyar kultúra terjesztésében jeleskedő Magyaróvári Széchenyi Kör és a Férfi Dalárda munkájában is. Hatvanban a „Hatvan és Vidéke Gazdasági Kör” vezetőségi tagja, a mezőgazdasági bizottság elnöke volt. Első felügyelője (presbitere) volt az 1944-ben zsidó gyermekeket mentő Sztehlo Gábor (1909–1974) evangélikus pap által alapított hatvani evangélikus egyházközségnek. Sokat
tett a gyülekezet szervezése érdekében.

Főbb művei:
A tök szántóföldi termelése, 1919;
A hatvani nemesített búzafajták minőségvizsgálatának eredményei, 1929.