* Németpróna, 1881. március 13. – † Szeged, 1950 után / római katolikus pap, tanár
Középiskolai tanulmányait Privigyén és Nagyszombatban végezte. 1906-ban Pozsonyban filozófiát, 1912-ben Innsbruckban teológiát végzett, 1915-ben a budapesti tudományegyetemen történelem–latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1914–1922 között felváltva Pécsett és Kalocsán kollégiumi tanár volt. 1922-től a szegedi jezsuita bölcseleti főiskolán biológiát, filozófiát, retorikát tanított. 1949–1950-ben a szegedi Szent Gellért szeminárium rektora volt.
Főbb művei:
Ösztön és ész, 1910;
Vörös naplóm, 1919; Kassai vértanúk, 1920; Jézus Krisztus királyi fölségjoga, 1926.
