Kunits Mihály
* Bán, 1765. szeptember 25. – † Károlyváros, 1835. április 9. / iskolaigazgató, földrajzi író
Szülőhelyén a kegyesrendiek gimnáziumában végezte tanulmányait. Innen a szenci katonai nevelőintézetbe került, itt földmérést és mezőgazdaságot tanított. Később Nyitrára ment, ahol a telekfelméréseknél és az adókivetések meghatározásánál tevékenykedett. Itteni működését befejezve a privigyei piarista gimnázium világi tanára lett. 1790–1794-ben a brucki mintaiskola igazgatótanáraként az elhanyagolt intézményt rendbe hozta. Később még több más intézmény rendbetételét is rábízták. Megrendült egészsége miatt nyugdíjba vonult és ettől kezdve kizárólag az irodalomnak és a tudományos munkának szentelte az idejét. Sokat utazott Magyarországon, 1819. július 10-én Kazinczy Ferencet is meglátogatta Széphalmon. Utolsó éveit Horvátországban, Károlyvárosban töltötte. Igen termékeny szerző volt, nyelvészettel, görög filozófiával, földműveléssel, topográfiával, néprajzzal, gazdasággal stb. egyaránt foglalkozott. Legtöbb művét németül írta.
Főbb művei:
Topographische Beschreibung des Königreichs Ungarn und seiner, einverleibten Provinzen, In Bezug auf die Landes- und Volkskultur, Oeconomie, Industrie, Künste, Handlung, Manufacturen und Gewerbe. Durch eigene Forschungen und practische Untersuchungen auf Reisen bearbeitet, und mit Rückblicken auf die Vorzeit nach dem gegenwärtigen Zustande dargestellt. I. Band., 1824;
Der Sauerbrunnen Jamnicza im Königreiche Croatien, 1831; Reflexionem über die Begründung der
magyarischen Sprache in Ungarn, als Staats-Dikasterial und Gerichts wie auch als allgemeine Volkssprache, 1833.
Hibát talált?
Üzenőfal