* Komárom, 1760. szeptember 16. – † Pest, 1828. március 28. / író, szerkesztő, színházigazgató, történész

Szülővárosában kezdte iskolai tanulmányait, majd bencés papnövendék lett. 1780–1781-ben Pannonhalmán bölcseletet, 1782-ben Pozsonyban teológiát hallgatott. A rend feloszlatását követően 1786-ban elhagyta a papi pályát és gimnáziumi tanár lett. Előbb Komáromban (1788–1789), majd Szombathelyen (1789–1796), végül Esztergomban (1796–1799) tanított. 1794-ben ő adta ki Mikes Kelemen Törökországi levelek című művét. 1799-ben otthagyta a tanári pályát és nevelő lett gróf Festetics György László fia mellett, később a gróf Viczay családnál vállalt nevelői állást. 1806-ban Pesten telepedett le. 1807- ben elindította a Hazai és Külföldi Tudósítások című lapot, amelyet halála után özvegye működtetett tovább 1848-ig Nemzeti Tudósítások címen. 1817-ben Hasznos Mulatságok címmel egy szórakoztató lapot is alapított. Lelkes támogatója volt az irodalomnak és a színháznak, 1813–1815-ben a pesti magyar színtársulat igazgatója volt. 1827–1828-ban részt vett az MTA alapszabályát kidolgozó bizottság munkájában. 4000 kötetes könyvtárát 1821-ben szülővárosának adományozta, ezzel megteremtette a Komárom Vármegyei Könyvtár alapjait.